Enset és sebkezelés

Egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer – adta hírül a múlt héten a BBC News tudósítása nyomán több hazai portál, köztük például a Medical Online is. Egy az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis az Etiópián kívül szinte ismeretlen enset (Ensete ventricosum), amelyet etióp vagy „hamis banánként” is emlegetnek, százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában. Jóllehet a világon, így hazánkban is szinte teljesen ismeretlennek számít az abesszin vadbanán, a sebkezelés – sebgyógyulás területével foglalkozó (szak)irodalomban már találhatunk néhány utalást rá. Hogy melyek ezek? – ezt tekinti át röviden ez a blogbejegyzés.

Az angol nyelvű Wikipedia szerint először egy híres skót utazó, James Bruce készített róla leírást és meglehetősen pontos rajzokat 1769-ben. Az abesszíniai Gondar körüli mocsarakban gyakori növényről, magabiztosan állította, hogy „nem Musa-faj", és azt írta, hogy helyi neve „ensete”. Arról is említést tett, hogy a növény milyen helyet foglal el Egyiptom mitológiájában, és rámutatott, hogy egyes egyiptomi szoborfaragások Ízisz istennőt úgy ábrázolják, hogy egy banánnak vélt növény levelei között ül. Ugyanakkor ez a növény Délkelet-Ázsiában őshonos, és az ókori Egyiptomban nem volt ismert. 1853-ban a mussowah-i brit konzul néhány magot küldött a Kew Gardens-nek, megemlítve, hogy a bennszülöttek ansett-nek nevezik. Amikor a magok a királyi botanikus kertben kicsíráztak, és a növények gyorsan megnőttek, nyilvánvalóvá vált a kapcsolatuk a valódi banánnal.

Az E. ventricosum nevet először 1947-ben publikálták az ún. Kew Bulletinben. Szinonimái közé tartozik a Musa arnoldiana De Wild., Musa ventricosa Welw. és Musa ensete J. F. Gmelin. Élelmiszernövényként történő alkalmazásán túl a leveleiből jó minőségű szálat nyernek, amely alkalmas kötelekre, zsinegekre, kosarakra és általános szövésre. Csomagolóanyagként szárított levélhüvelyeket használnak, amelyek ugyanazt a funkciót töltik be, mint a nyugati világban a műanyag hab és a polisztirol. A gyökerek kivételével az egész növényt felhasználják az állatok etetésére is.

Ami az egészségügyi vonatkozásait illeti, Banchiamlak Nigussie Tefera és Young-Dong Kim 2019-ben a direkt mátrixos rangsoruk eredményei alapján az ensetet az első helyre sorolták, mint a dél-etiópiai Hawassa Zuria egyik körzetében élő emberek által legkedveltebb, különféle célra szolgáló gyógynövényt. A Theferns.info szerint az enset szárát és a leveleit máj- és vetéléssel kapcsolatos problémák kezelésére használják. A vajúdás meggyorsítására vagy az abortusz előidézésére az összetört leveleinek főzetét fogyasztják. A májgyulladást és más májpanaszokat hamuval és a gyümölcsökből és levelekből származó infúziókkal kezelik. A felsorolást azzal zárják, hogy a magvaiból nyert fehér port a sebek kezelésére használják. Naponta kétszer teszik a sebre. Népi gyógyászati alkalmazását megerősíti Kedir Abdella Nudego (Addisz-Abeba, Etiópia) és munkatársai tanulmánya, amelyben arról is írnak, hogy az ország Gedebano Gutazer Welene körzetében élők nagy ismeretekkel rendelkeznek az enset gyógyászati felhasználásáról, különösen a csonttöréses sebekkel, a véralvadással és a magzat fejlődésével és az emlőmirigy működésével kapcsolatos egészségügyi problémák kezelésében.

Sebgyógyító aktivitását Gizachew Woldesenbet Nuraga (Leicester, Egyesült Királyság) és munkatársai Solomon Tamrat és mtsai 2020-as cikkére hivatkozva, az aminosav-összetételének elemzését követően annak tulajdonítják (Front. Plant Sci., 2022), hogy az enset tájfajták magas arginin-tartalma lehet az egyik oka a gyógyászati alkalmazhatóságának, mivel a kollagénképződéssel, a szövetek helyreállításával és a prolinon keresztüli sebgyógyulással jár együtt, valamint serkentheti a kollagén szintézist, mint a nitrogén-monoxid prekurzora.

A bevezetőben említett tanulmány elsőszerzője, O. Koch és munkatársai úgy vélik, hogy a jelenleg alulhasznosított növények termesztési körének bővítése jelentős potenciállal rendelkezik a globális mezőgazdasági rendszerek diverzifikációjának és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatásában. Amennyiben elképzeléseik a gyakorlatban is megvalósulnak, úgy elképzelhető, hogy fogunk még találkozni az abesszin vadbanánnal a sebkezelés mindennapjaiban is.

Az illusztrációk forrása a Wikimedia.org (1.), (2.).

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!