Csattanó maszlag és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2022

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Még az elmúlt év végén, december 29-én tudósított az Index.hu arról, hogy egy élelmiszerlánc a csattanó maszlag lehetséges jelenléte miatt visszahívja egyik termékét a boltjaiból. Ez a rövid hír késztetett arra, hogy megnézzem, vajon van-e ennek a mérgező gyomnövénynek kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz. Minden bizonnyal igen, hiszen például szerepel a 139, sebgyógyulásra hatásosnak tartott iráni gyógynövény között. De haladjunk sorjában!

Csattanó maszlag A csattanó maszlag (Datura stramonium) a burgonyafélék családjába tartozó növényfaj. Népies nevei: maszlagos redőszirom, maszlag, csodafa, pukkantó, csudafa, bariska, dögfű, csattanóvirág, pocafű, tövisalma, bocamag, fuvóka. Angol neve („jimsonweed”) az első észak-amerikai állandó település, Jamestown városának nevéből ered, ahol 1676-ban az első haláleseteket jelentették a maszlag elfogyasztását követően. Származási helye Amerika (több tudós ezt vitatja), de napjainkra szinte az egész földkerekség melegebb vidékein elterjedt. Nemzetségének egyetlen magyarországi képviselője. Hatóanyagai a tropánalkaloidok (hioszciamin és atropin, szkopolamin), a vitanolidok, a hidroxi-kumarinok és a flavonoidok. Farmakológiai tulajdonságairól például Priyanka Soni (Mandsaur, India) és munkatársai jelentettek meg egy tanulmányt 2012 decemberében. Ebben megemlítették azt is, hogy a növényt egyebek mellett borogatásra is használják sipolyok, tályogos sebek és súlyos neuralgia kezelésére.

A maszlagot (Datura nemzetség) a chumash indiánok érzéstelenítőként használták „csontkötésre”, sebek, zúzódások és aranyér kezelésére, valamint „vérfrissítésre”. A navahóknál a szárított gyökereket szertartások alkalmával lázcsillapítóként rágták meg, míg a levélforrázatát sebgyógyító szerként használták „a juhok kasztrálásából származó sebek mosására”. Az ájurvédikus orvostudományi rendszer a D. stramoniumot értékes terápiaként írja le számos emberi betegség, például sebek, fekélyek, reuma, láz, gyulladások, asztma és fogfájás esetén.

Csattanó maszlag A csattanó maszlagot régóta ismert hallucinogén hatása miatt kábítószerként is használták és használják. A mexikói indiánok a levelei főzetét fogyasztották a szülési fájdalmak enyhítésére (később erre a célra szkopolaminot használtak). Európában a maszlag magokat és kivonatokat mánia, rohamok, melankólia, reuma és őrület kezelésére használták. Fájdalomcsillapítóként, görcsoldóként is előírták, és rohamok, delírium tremens, neuralgia és reuma kezelésére fogyasztották. Nagy-Britanniában szalonna zsírral együtt főzött maszlagból készült kenőcsöt használtak a gyulladások és égési sérülések kezelésére. A népi gyógyászatban az odvas, fájó fogak kezelésére használták, levele tisztítja és fertőtleníti a bőrfelszín sebeit. Gyógyszerként ma már csak néhány esetben alkalmazzák, például Parkinson-kórra, köhögésre és az asztma ellenszereként. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is megtalálható.

Priyanshu Shekhar (India) és munkatársai 2017-ben számoltak be a D. stramonium levelek hidroalkoholos kivonatának a sebgyógyulásra kifejtett pozitív hatásáról. A kivonatból készített kenőcs hatása a kimetszéses sebmodellre, a sebgyógyulás összehúzódási képessége különböző kontrakciókban szignifikánsan nagyobb volt, mint a kontrollé. A 10%-os kenőccsel kezelt csoportok szignifikáns sebgyógyulást mutattak a negyedik naptól kezdve, ami összehasonlítható volt a standard gyógyszerrel. A sebzáródási idő rövidebb volt, valamint a sebösszehúzódás százalékos aránya sokkal nagyobb volt a 10%-os kenőccsel kezelt csoportban. Megjegyzendő, hogy hasonló eredményeket publikált 2018-ban Ali Esmail Al-Snafi (Nasiriyah, Irak) a Datura fastuosa-val (mételmaszlag) kapcsolatban. 2021-ben jelent meg Alfred Maroyi (Alice, Dél-Afrika) tanulmánya, amelyben a körülmetélés során keletkező sebek kezelésére használt 28 gyógynövény között megnevezi a D. stramoniumot is. K. Shanmuga Priya (Adyar Chennai, Inida) és munkatársai 2002-ben támasztották alá tudományosan a Datura alba-nak az égési sebek kezelésére vonatkozó népi gyógyászati alkalmazását.

2020-ban publikálták I. C. Oladipo (Ogbomoso, Nigéria) és munkatársai a D. stramonium mag kivonat fitoszintetizált arany nanorészecskéinek jellemzésével és orvosbiológiai alkalmazásával kapcsolatos eredményeiket. Úgy vélték, hogy feltehetően ez volt az első dokumentáció, amely rámutatott a potenciális orvosbiológiai alkalmazásokra. Nem lennék meglepődve, ha hamarosan a sebkezelés-sebgyógyulás is felkerülne a palettára.


Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.


Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!