Agárkosbor és sebkezelés

2022-ben az agárkosbor (Anacamptis morio) érdemelte ki az Év Vadvirága címet – adta hírül a versenyt szervező Vadonlesők közössége TE Facebook-oldala. A védett növény a mocsári békaliliomot és a csillagőszirózsát megelőzve vált méltóvá e cím viselésére. Megérdemli tehát, hogy ezen a héten ennek a lágyszárú, évelő növénynek a terápiás hatásaival foglalkozzunk, s megnézzük, van-e valamilyen kapcsolata a sebkezelés-sebgyógyulás tudományával.

Az agár kosbor, agár sisakoskosbor vagy agármony, régebben szentgyörgyi virág, meresztőfű, embererő, nőszőfű nevet is viselő, április-júniusban virágzó növény réteken, nedves homoki gyepekben és sztyeppéken él. Európában, a Közép-Keleten és Észak-Afrikában honos. A görög anakampto jelentése „hátrahajolt”, ami a virág sarkantyú formájára utal. A morio viszont a latinból ered, amelynek a jelentése „bohóc”, ugyanis korai csíkos és foltos virágairól úgy tartották, hogy hasonlítanak a bohócokhoz. Más forrás szerint viszont a nevét a morio „bolond” jelentéséről kapta, mert az állományaiban mindig van néhány szokatlan megjelenésű, eltérő virágszínű példány. Virágzó állapotban két gumója (ikergumója) van. Nyálkahártyavédő és ingercsökkentő hatóanyagai miatt ezeket a gyökérgumókat a Közel-Keleten előszeretettel használják étkezési és terápiás célokra. A gumókat kiszárítják, majd az őrleményükből a szálep (vagy salep, az arab szó jelentése, a „róka heréi”) nevű forró italt készítik. Főként orvosságként, megfázás-és torokgyulladás kezelésére alkalmazzák, íze a vaníliás-fahéjas tejbegrízre emlékeztet. Paracelsus is írt róla: a Satyrion gyökér hasonlít a „férfiak titkos részére”, ennek megfelelően az alkimisták fel is fedezték, hogy képes helyreállítani az ember férfiasságát és szenvedélyét.

A növény hatóanyagai az ásványi anyagok, a nyálka, a keményítő, a cukor és a zsír. Korábban a népi gyógyászatban hasmenést, epilepsziát és légcsőhurutot gyógyítottak vele. A legyengült ember felerősítésére a gyökerét apróra vagdalták vagy porrá zúzták, majd vízben, tejben vagy valamilyen levesfélében főzték meg. Ugyanezt használták a légzési problémával vagy emésztési zavarokkal küzdők érdekében, de alkalmazták sorvadásnál, valamint a nem megfelelően táplálkozó gyermekeknél is étvágyjavításra, illetve a hiányos táplálkozás miatti gyengeség megelőzésére. Vajban pirítva kenőcsként aranyérre tették, főzés után a virágával az állatok szemét dörzsölték. Mivel szinte mindenütt védett, így gyógyászati alkalmazása mára gyakorlatilag teljesen megszűnt.

A sebkezelés területén történő alkalmazásáról magyar nyelvű (szak)irodalmat nem találtam. Angol nyelvű forrást is csak egyet. Behxhet Mustafa (Pristina, Koszovó) és munkatársainak a Dél-Koszovóban élő albánok, bosnyákok, goránok és törökök népi növényhasználatának kultúrák közötti összehasonlításával foglalkozó cikkében (J Ethnobiol Ethnomed, 2015) említik meg az Orchis morio L.-nek (az agárkosbor tudományos nevének szinonimája) a sebkezelésben való alkalmazását.

Az Év vadvirága mozgalom 2010-ben indult. Talán érdemes volna minden év első helyezettjénél megnézni a sebkezeléshez-sebgyógyuláshoz való kapcsolódást, kezdve a 2021-es esztendő győztesével, a vetési konkollyal.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!