Durián és sebkezelés

A Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) tudósai a kidobott durián héjat antibakteriális hidrogél kötszerré alakítják át – adta hírül szeptember 20-án a Reuters hírügynökség. Az eljárás során a gyümölcs héjából felszeletelt és fagyasztva szárított cellulózport kivonják, majd glicerinnel összekeverik. Ez a keverék lágy hidrogél lesz, amelyet kötszercsíkokra vágnak. A hagyományos kötszerekhez képest az organo-hidrogél kötszerek képesek hűvösebben és nedvesebben tartani a sebeket, ami felgyorsíthatja a gyógyulást. A szingapúri kutatók szerint a hulladékanyagok és az élesztő használata az antimikrobiális kötszereknél költséghatékonyabb, mint a hagyományos kötszerek előállítása, amelyek antimikrobiális tulajdonságait drágább fémvegyületek, például ezüst vagy rézionok okozzák. A felfedezésről több hazai portál, például a Házipatika.com, az Origo.hu és a HVG.hu is tudósított. Megjegyzendő, hogy az MSKT.hu már április elején szemlézte a Globalspec.com-nak a projekttel foglalkozó cikkét.

Maga az irány nem újdonság, hiszen éppen e hónap elején foglalkoztunk azzal, hogy ugyanennek az egyetemnek a kutatói szabadalmi kérvényt nyújtottak be a kidobott amerikai ökörbéka-bőrből és halpikkelyből készült bioanyag sebkezelő és csontszövet-építési alkalmazásaira.

Mi is ez a durián (cibetgyümölcs)? A Durio zibethinus egy örökzöld, a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. A durián név a maláj „duri” szóból származik, ami a gyümölcsök tüskéjét jelenti. A „zibethinus” pedig az indiai cibetmacska (Viverra zibetha) nevén alapul, amiknek pézsmaszagú, átható illatú váladékot (az ún. cibetet) termelő mirigyük (cibetmirigyük) van. A cibet az ókortól egészen napjainkig számtalan illatszer alapanyaga.

Eredeti előfordulási területe Indonézia szigetvilága volt, napjainkra már sok más szigetre, valamint Dél- és Délkelet Ázsiára és Ausztrália egyes területeire is betelepítették. Jellegzetes, nagyon gyorsan romló, krémes és finom gyümölcse tüskés külső burkolattal rendelkezik, és rothadt tojás (mások szerint romlott csokoládé) illata van, amit egy aminosav, az etionin okoz. Állítólag vannak olyanok, akik szerint kellemes illatú. Szingapúrban a gyorsvasutakon, repülőjáratokon, sőt a középületekből is ki van tiltva.

Ázsiában a legősibb afrodiziákumként tartják számon. A népi gyógyászatban lázcsillapítóként, emésztés-elősegítőként, a sárgaláz, a magas vérnyomás, vérszegénység, májbetegség és sok más betegség kezelésére használják, de tudományos bizonyítékok ezek nem mindegyikét támasztják kellőképpen alá. Sok omega-3-zsírsavat is tartalmaz, kiváló C-vitamin- és tiamin-forrás, vitalizáló hatása miatt több sportital alapanyaga.

A bevezetőben említett témán kívül nem találtam olyan hazai forrást, amely a duriánnak a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz való kapcsolódásával foglalkozik. A nemzetközi irodalom – szokás szerint – azért ennél valamivel bőségesebb.

2002-ben A. E. Abdul és munkatársai egy in vivo tanulmányt tettek közzé, amelyben a D. zibethinus Murr magkivonatának gombaellenes és sebgyógyító hatását hasonlították össze a Nystatinnal úgy, hogy tizenkét nyúl mindegyikének oldalfelületén három teljes bőrvastagságú bemetszett sebet ejtettek. A Nystatin gombaellenes hatása jobbnak bizonyult, mint a kivonaté.

2003-ban Piyarat Chansiripornchai (Bangkok, Thaiföld és munkatársai) egy kongresszusi előadásban rámutattak, hogy a durián gyümölcs héjából kivont, először 1998-ban izolált poliszacharid gél (PG) jótékony hatással bír a sertésbőr sebgyógyulására. Ugyanebben az évben Sunanta Pongsamart (Bangkok, Thaiföld) és munkatársai egy PG-ből készült, antibakteriális vízálló kötszert mutattak be a nyílt sebek kezelésére. 2006-ban Chansiripornchai (és munkatársai) kimutatták, hogy a PG tapasz hatékonyabb a povidon-jódnál a sertések és kutyák bőrsebének gyógyításában. 2008-ban Chansiripornchai és Pongsamart közösen számoltak be arról a két esetről, amelynek során poliszacharid peptidoglikán film kötszerrel sikeresen kezelték két korcs kutya fertőzött nyílt sebét és bőr nekrózisát.

Még 2004-ben értekeztek M. Z. Rozaini (Malajzia) és munkatársai arról a kísérletről, amely során különböző típusú mézek hatását vizsgálták 105 hím Sprague-Dawley patkány égési sebére. Leghatásosabbnak a Manuka méz bizonyult, míg második helyen a durián, a harmadikon az ananász végzett.

Watcharaphong Chaemsawang (Thaiföld) 2020-ban publikálták eredményeiket, amely szerint egy szintetikus hidrogél polimer, a polivinil-alkohol (PVA) a durián gyümölcs héjából izolált (PG-t tartalmazó) gumival kombinálva magasabb kontrollált hatóanyag-felszabadulást és kötszer-duzzadási képességet eredményezett, mint a kontroll (csak PVA).

Ugyancsak tavaly jelentették meg Rosliana Lubis (Medan, Indonézia) és munkatársai cikkét, amely szerint a durián kéreg hulladékából izolált cellulózt tartalmazó kopolimer kiváló antibakteriális és gombaellenes képességet mutatott az S. aureus, az S. epidermis és a C. albicans ellen.

E blogbejegyzés írásakor a bevezetőben említett szingapúri siker alapjául szolgáló tanulmányra mindösszesen egy cikk hivatkozott. Aizi Nor Mazila Ramli és munkatársai megállapították, hogy a durián mag-kivonatból a legjobb élelmiszer-tartósítószer válhat, amely megakadályozza a hús bomlását anélkül, hogy bármilyen hatással lenne annak természetes minőségére. Mindez azt jelzi, hogy várhatóak még új eredmények a „gyümölcsök királyával” kapcsolatban, beleértve talán a sebkezelésben és sebgyógyulásban való alkalmazhatóságát is.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!