Magyar Sebkezelő Társaság

Biriné Mika Borbála (Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház, Nyíregyháza): Amputáció? Van más lehetőség?!

A cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye a diabeteses láb, amely az alsóvégtagi amputációk második leggyakoribb oka hazánkban. Jól dokumentált tény, hogy a diabetes megfelelő anyagcsere-vezetésével és az alsó végtagok helyes ápolásával, gondozásával a korai elváltozások időben történő felismerésével ez a rettegett szövődmény megelőzhető. Néhány „amputációra ítélt” betegünk gyógyulás-történetét szeretném bemutatni előadásomban.

Dr. Boros Péter, Dr. Szabó Géza, Dr. Lakatos József, Dr. Nagy Sándor, Dr. Bodnár Fruzsina, Dr. Koncz Rozita, Dr. Juhász Csaba, Dr. Illésy Rudolf, Dr. Tóth Lajos Barna (Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház Jósa András Kórház Sebészeti Osztály, Nyíregyháza): A diabéteszes láb ellátásának nehézségei – egy végtagmentés története

A diabetes mellitus sokszor elhanyagolt súlyos lábszövődményei világszerte a nem traumás eredetű végtag amputációk leggyakoribb okai. Megfelelő kezeléssel a diabeteszes lábak jelentős része megmenthető. Beszámolónkban Osztályunkon kezelt 56 éves nőbeteg esete kapcsán mutatjuk be a diabeteszes lábszindróma kihívásokkal járó ellátási folyamatát. A több éve insulinnal kezelt diabetesz, retinopathia, polyneuropathia mellett kialakult jobb saroktáji felületes sebe miatt területileg illetékes városi kórház sebészeti szakrendelése kezdte betegünk ellátását, majd szeptikus sebészeti szakrendelésünkre irányították. A végtag artériás, vénás keringése rendezett volt. Ambuláns kezelés mellett átmeneti javulást követően rapid állapotromlás alakult ki. Sarok és bokatáji gyulladás, purulensen váladékozó lábseb, láz, szeptikus laborparaméterek mellett került osztályos felvételre, majd műtétre. Sarok és bokatáji feltárás, a necrotikus területek eltávolítása történt. A korai posztoperatív időszakban további progresszió alakult ki, reoperáció vált szükségessé. A lábszár alsó harmadára terjedő gyulladás miatt a feltárás kiterjesztése, a subcutan rétegben kialakult csőtályog oncotomiája történt. A műtét során létrejött nagyméretű, a talpat, teljes sarkat és a lábszár alsó harmadát szinte körkörösen érintő lágyrészdefektus elhúzódó posztoperatív időszakra engedett következtetni.
A kezdetben hiányos complience mellett felmerült a major amputáció lehetősége is, amelyet betegünk elutasított. A következő hetekben rendszeres kötéscserék hatására feltisztult sebek kezelését negatív-nyomás terápiával folytattuk, majd plasztikai sebész segítségével a defektust félvastag bőrrel fedtük. Esetünk kapcsán kiemelendő, hogy végtagmentés érdekében az ellátás időzítésének, a társszakmákkal történő szoros együttműködésnek, a korszerű sebkezelési módszerek és a tehermentesítés alkalmazásának mind óriási a jelentősége.

Dr. Farkas Péter (Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika, Budapest): Közlemények megjelentetése a Sebkezelés-sebgyógyulás folyóiratban

Bevezetés: A Sebkezelés-sebgyógyulás folyóirat a Magyar Sebkezelő Társaság hivatalos lapja. A társaság megalakulását követő évben, 1998-ban került sor az első évfolyam két lapszámának megjelentetésére. Az alapítók céljainak megfelelően főként a krónikus sebek kezelésével kapcsolatos közlemények megjelentetésére szolgál, valamint fóruma kíván lenni a tagsággal való kapcsolattartásnak is.
Megbeszélés: Az eltelt több mint 25 év alatt 49 lapszám jelent meg. 2018-ig – vagyis 20 évig - Dr. Mészáros Gábor volt a főszerkesztő, ő gondoskodott arról, hogy színes és érdekes, szakmailag magas színvonalú közlemények kerüljenek az olvasókhoz. Nyugdíjba vonulását követően én vettem át a stafétabotot, törekedtem a magasra helyezett mérce megtartására, amiben Társaságunk társelnökétől, Sugár Tanár Úrtól mindig sok segítséget és támogatást kaptam, és így van ez napjainkban is.
Az eltelt 25 év alatt a folyóirat külső megjelenése is változott néhányszor a kor igényeinek megfelelően. Bízom benne, hogy olvasóink elégedetten forgatják a kiadványokat, megtalálják benne a számukra fontos anyagokat, információkat. A nyomdai munka a Pagent Reklám Kft. érdeme, az előkészítésben és terjesztésben pedig Várhegyi Lászlónak vannak elévülhetetlen érdemei. A közlemények szerkezetének egységesség tétele érdekében a tartalmi és formai elvárásokat a szerzőknek szóló útmutatóban foglaltuk össze, ez megtalálható a 2023. évi lapszámokban és a Társaság honlapján is. Az angol nyelvű összefoglalóval lehetőséget szeretnénk adni arra, hogy külföldi olvasók is rövid tájékoztatást kapjanak a tudományos közleményekről.
Konklúzió: A legnehezebb azonban a jó színvonalú tartalom biztosítása. Nemcsak sebkezelési tapasztalat, hogy a publikációs hajlandóság szinte minden szakterületen visszaesett. Annak, hogy – ennek ellenére – lapunkban évről-évre megfelelő számú és kifejezetten magas színvonalú közlemények jelennek meg, fontos érdemei vannak a szerkesztő bizottság tagjainak, akik a különböző rendezvényeket járva figyelik az érdekes előadásokat, és ha valamelyikre felkapják a fejüket, akkor az előadóval beszélgetve a gratuláció után a következő mondat az, hogy nagyon jó lenne, ha ez cikk formájában is megjelenne lapunkban. Ezúton is szeretném bíztatni, bátorítani a kollégákat, hogy legyenek aktívak a cikkek írásában, mert, ahogy a mondás is tartja: „A szó elszáll, de az írás megmarad!”.

Dr. Farkas Szabolcs Dávid (Petz Aladár Vármegyei Egyetemi Oktató Kórház, Győr): Seben innen Seben túl

Magyarországon a KSH adatai szerint több mint 1,1 millió regisztrált cukorbeteg él. A diabetes a vakság, a veseelégtelenség, a szívroham, a stroke és az alsó végtagok amputációjának legfőbb okozója, 2019-ben becslések szerint 1,5 millió halálesetet okozott közvetlenül. A 2-es típusú diabeteszesek 70 százalékát érinti a diabeteszes láb szindróma valamilyen formában. Éves szinten 3000-4000 valamilyen szintű amputatios műtét kapcsolódik diabeteszes szövődményhez. Európai Uniós törekvés, hogy ennek a számát 2030-ra a felére csökkentsük. Mindehez elengedhetetlen a prevenció előtérbe helyezése, hiszen sokszor a diabeteszes megbetegedés is csak valamilyen szövődmény kapcsán kerül napvilágra. 2024-ben 24 podiáter tett államvizsgát Magyarországon. Szerepük elengedhetetlen a korai felismerésben, valamint a betegek utógondozásában. Ha sikeresen akarjuk felvenni a harcot a cukorbeteg láb szindróma ellen, nekünk orvosoknak is ismernünk kell miben támaszkodhatunk rájuk, és miben segíthetik munkánkat.

Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (ÉPC-Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): Antimikrobiális kötszerek – Új, a kórokozókat csapdába ejtő kötszer hazánkban

A sebkötszerek alapvető szerepet játszanak a sebellátásban és a sebgyógyulásban. Sokféle típusuk létezik, mindegyiknek megvannak a maga egyedi jellemzői, amelyek alkalmassá teszik őket az adott sebek kezelésére. Valójában több mint 3000 különböző kötszer létezik, amelyek a sebellátás különböző aspektusainak kezelésében segítenek. Már régóta ismert és alkalmazott alginát kötszer tengeri moszatból készül, és kalcium- és nátriumionokat tartalmaznak, amelyek a sebbel érintkezve gélszerű anyagot hoznak létre. Egy újfajta kötszer szintén 100% természetes anyagból, kagylóból kivont kitozánból készül. A kitozán a kitinből származik, amely a cellulóz után a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló természetes polimer. A kitozán vérzéscsillapító, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanakkor nem citotoxikus. Az előadás a Magyarországon 2023. októbere óta forgalmazott, a szerző által 2024. márciusa óta alkalmazott MaxioCel® néven ismert bioaktív mikroszálas zselé kötszer használata során szerzett tapasztalatokat mutatja be. A kötszer kitozánt tartalmaz, amely elzselésedik, magába zárja a folyadékot, a kórokozókat és elősegíti a sebgyógyulást. A hasonló elven működő (pl. dialkil-karbamoil-klorid-bevonat, Sorbact® technológia), a kórokozókat megkötő és nem elpusztító antimikrobiális kötszerek célja, hogy elkerüli a baktériumok sejtfalának felbomlását és a gyulladást súlyosbító bakteriális endotoxinok felszabadulását, így a szervezet terhelését csökkentik.

Dr. Hevér Tímea, Ph. D., Ph. D., Solymosi Kinga (ÉPC-Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): Kedvező kezdeti tapasztalatok a norvég lucfenyőgyanta krém használatával

A krónikus alsó végtagi fekélyek különböző etiológiájúak. Kezelésük komplex, egyénre szabott megközelítést igényel. Természetesen a kiváltó ok kezelése az elsődleges. Az egyénhez és a sebhez igazodó okos kötszerek kiválasztása mellett alternatív kezelési módszerek, például cink-hialuronát és lucfenyőgyanta alkalmazását is meg kell fontolni, különösen akkor, ha hatásukat előzetes vizsgálatok már bizonyították.
A Magyarországon 2023. októbere óta elérhető Abilar® néven ismert norvég lucfenyőgyanta (Picea abies) kezelések során számos pozitív tapasztalatot szereztünk. Előadásunkban képekkel dokumentáltan mutatjuk be idős, diabeteses betegek artériás és kevert eredetű fekélyeit, amputációs sebeit, ismeretlen etiológiájú, továbbá kihívást jelentő pyoderma gangraenosum okozta kiterjedt lábszárfekély, valamint fiatal nőbeteg akut baleset kapcsán kialakult, necrotizáló, nehezen gyógyuló sebének az alakulását a krém alkalmazását követően.
Összefoglalva meg kell állapítanunk, hogy a folyamatos képzés (hazai és nemzetközi fórumokon) szerepe elengedhetetlen, hogy mindig újabb ismeretekre tegyünk szert, s ezáltal a betegek ellátása korszerű és egyre sikeresebb legyen! Nem utolsó sorban szükségszerű a természetes anyagok használata és felfedezése rohanó, egyre mesterségesebb világunkban, ahol újra felfedezzük és keressük a természetbarát megoldásokat.

Dr. Hevér Tímea, Ph. D., Solymosi Kinga (ÉPC-Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): Hideg légköri plazma - potenciálisan új, fejlett terápia a sebkezelésben

A hideg plazma egy olyan plazmatípus, amely különböző reaktív vegyületeket tartalmaz, és amelyet közel normál hőmérsékleten (<40°C) állítanak elő gázokból, nagy energiájú elektromos vagy elektromágneses kisüléssel. A hideg plazmát számos klinikai területen alkalmazzák, többek között a vérzéscsillapításban, a rák kezelésében és a sebkezelésben. A kozmetikai alkalmazása is elterjedt, mivel segíti a regenerációs folyamatokat és a fiatalos megjelenés. Többféle hideg atmoszférikus plazma készülék ismert, a közvetlen -, a közvetett kibocsátáson alapuló és a hibrid típusok.
A szerzők által alkalmazott típus, a Plasma Care® inaktiválja a baktériumokat, vírusokat, gombákat és a multirezisztens kórokozókat. Aktiválja az egészséges sejtburjánzást (sebgyógyulást). Nem okoz rezisztenciát, allergiát vagy mellékhatást, nem fájdalmas és nem invazív. Mobil, egyszerű és gyors. Az előadás krónikus, igazi kihívást jelentő sebeknél tapasztalt eredményeket mutatja be.

Dr. Hlavács Tünde, Dr. Szokoly Miklós, Dr. Mező Róbert (Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet, Budapest): A sebkezelés holisztikus megközelítése a diabéteszes láb szindrómában

A diabéteszes láb szindróma hatékony terápiája összetett, sok tényezős kezelési metódus összeségével valósulhat meg. A „sebágy előkészítése” az endogén gyógyulás felgyorsítására és a sebápolási termékek hatékonyságának kihasználására irányuló összetett holisztikus sebkezelési terv. Az alapvető cél az egészséges granulációs szövet képződéséhez szükséges tényezők biztosítása, ami a seb teljes bezáródásához vezet. Ennek érdekében a klinikusnak megfelelő döntéseket kell hoznia, a bizonyítékokon alapuló sebfertőtlenítő megválasztásával, az antibiotikum stewardship elveinek, illetve az antibiogram, valamint a beteg egyéni és kinetikai paramétereinek figyelembevételével megválasztott antibiotikum elindításával, a seb gyógyulási fázisához igazított intelligens kötszer alkalmazásával. A sebgyógyulást negatív irányban befolyásoló terápiák átgondolása, újraértékelése szükséges, megkerülhetetlen a szakmák közötti konzultáció. A beteg egyénre szabott sebgyógyulást támogató kezelési tervének összeállításával, melynek része a bőrápolás, táplálási terv, vitamin szupplementáció, kompressziós terápia, megfelelő talpbetét, gyógycipő alkalmazása, érhető el a kitűzött cél. Előadásomban igyekszem ismertetni a korszerű sebkezelési irányelveket, alkalmazandó kiegészítő kezeléseket.

Dr. Jancsó Máté, Dr. Fekete Attila, Dr. Bodzay Tamás, Dr. Kocsis András, Dr. Lepár Gábor, Dr. Szabó Sándor, Dr. Kosztin Árpád, Dr. Mayer Lilla (Semmelweis Egyetem, Budapest): Traumás eredetű sebek kezelése a plasztikai sebész szemével

Nagy kiterjedésű lágyrészhiányok elsődleges ellátásakor az azonnali sebfedés sok esetben nem lehetséges a különböző eredetű szövethiányok kialakulása miatt, ezért a végleges ellátásig meg kell teremtenünk a fedés optimális feltételeit, aminek egyik alapvető feladata a sebfertőzések elkerülése.
Ennek érdekében a primer ellátás során törekszünk minden potenciálisan fertőző seb maximális kimetszésére, az életképtelen szövetek azonnali eltávolítására, illetve amennyiben a végleges fedés nem lehetséges a terület ideiglenes fedésére.
Hasonló módon a különböző eredetű traumatológiai eredetű lágyrészhiányok ellátása egyéni szemléletet kíván, amelynek során a végső cél funkcionáló végtag biztosítása és a szövődmények megelőzésével a végtag megmentése.
Az ellátás a Semmelweis Egyetemen az esetek egy részében interdiszciplináris kooperáció keretében végezzük a társszakmákkal karöltve. Ennek megfelelően szeretnénk bemutatni néhány esetünket.

Dr. Jancsó Máté, Dr. Pataki Gergely (Premium Plasztikai Sebészet, Budapest): Sebellátás a magánellátásban – unortodox kérdés vagy aktualitás?

A plasztikai sebészeti magánellátás korunk egészségügyének megkerülhetetlen tényezője. A páciensek igénye a kiszámítható, tervezett időben történő, komplex szemléletet kívánó ellátáshoz napról napra növekszik, ez azonban magában hordozza a bonyolultabb esetek ellátásának szükségességét is, annak rizikóival együtt.
Klinikánkon Magyarországon egyedülálló módon vezettük és építettük be a plasztikai magánellátásba az NPWT és a regeneratív medicina vívmányát, az autológ zsírral történő szövet-, seb- és hegkezelést, amely bár egyszeri többletköltségnek tűnhet, valójában költség- és rizikócsökkentő erővel hat, a páciensek számára pedig biztonságosabb postoperatív felépülést eredményezhet.
Legfőképpen az incízionális NPWT-vel és a mikrostrukturális sajátzsír kezeléssel szerzett tapasztalatainkról szeretnénk beszámolni: milyen betegség- és műtéti típusoknál érdemes használni ezeket az eljárásokat, mikor jelent költségcsökkentő tényezőt, és mikor opportunista indikációt a magánellátásban.
Mind a potenciálisan elhúzódó sebgyógyulás megelőzésében, mind a napi klinikai költségcsökkentő tényezők között biztos helye van az NPWT-nek és a saját zsírral elősegített sebregenerációnak, amely a nemzetközi irodalomban már korábban jelen levő jó gyakorlatokkal igazolja használatának létjogosultságát.

Dr. Jancsó Máté, Dr. Brandhuber Dóra (SurgeryArt, Budapest): Sebkezelő teamet a beteghez – pro bono ellátás a nehezebb elérésű betegekért

Magyarországon jelenleg több krónikus sebbel küszködő kórházi osztály található, mint állami ellátásban elérhető plasztikai sebészeti team. Sok esetben család nem tudja vállalni a fővárosba utazást, ezért az „a sebkezelő team menjen a beteghez” elv alapján az eredetileg ellátó sebészeti osztályokon kerül sor a defektusok fedésére különböző plasztikai sebészeti technikákkal és ahol elérhető a sebvonalra incíziós vákuum (ciNPWT) kerülésével. A műtétet követően a páciensek rövid időn belül emittálhatóak voltak, otthonukban mozgásszervi rehabilitatio mellett a terhelő felszíneken kialakult korábbi szeptikus gócok megszűntek, a betegek több hónapos kórházi benntartózkodást követően kerültek haza.
Összességében az interdiszciplináris munka jelentősége emelendő ki a több szakmát érintő (sebészet, traumatológia. plasztikai sebészet, hematoonkológia, rehabilitáció) kórképekben, amelyek során amennyiben a páciens szociális körülményei nem teszik lehetővé, úgy inkább mindig a páciens számára legjobb megoldást kell megkeresni - még akkor is, ha ehhez a teamnek kell utaznia.

Dr. Juhász Boglárka (Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Felnőtt Szívsebészeti Osztály, Budapest): Sternum fixáló eszköz használata posztoperatív mediastinitist követően

Bevezetés: Az elmúlt évtizedben a szívsebészet is jelentős fejlődésen ment át, mindennapi gyakorlattá váltak a minimál invazív vagy minimál access behatolásból végzett beavatkozások. A gold standardnak számító median sternotomia, azonban továbbra is létjogosult kombinált és/vagy ismételt beavatkozások során; ezért a posztoperatív mediastinitis és/vagy a beavatkozásokat követő mellkasi instabilitás továbbra is jelentős probléma. Célkitűzés: Mediastinitis esetén a legtöbb esetben NPWT alkalmazunk; azonban egy több hetes terápiát követően, a kialakuló esetleges adhéziók miatt problémát okozhat a sternum felek megfelelő egyesítése. Előadásomban egy új sternum fixáló eszközt szeretnék bemutatni, mely könnyen alkalmazható, NPWT követően, akár szekvesztrált sternum felek egyesítésére is; ezáltal biztosítva a mellkas stabilitását. Betegeinknél a mellkas stabiltás elérése érdekében a Waston Medical, Sternal Closuare System-t használtuk. A kifejezetten gyors, hatékony zárórendszer, könnyen alkalmazható; stabil rögzítést biztosít csont penetráció nélkül.
Eredmény: Mindkét betegnél a posztoperatív szak eseménytelen volt, mellkas instabilitás, sipolyképzős vagy sebgyógyulási zavar nem alakult ki. Következtetés: Betegeink gyógyulását alapvetően az alapbetegség súlyossága határozta meg, azonban az alkalmazott sternum fixáló rendszer, stabil mellkast biztosított; amely jelentősen csökkentette a posztoperatív légzési elégtelenség és a következményes sebgyógyulási zavar kialakulását. Ezen ismereteink tovább erősítették ezen eszköz sternum rekonstrukcióban való létjogosultságát és a megfelelő indikációt követő használatának propagálását.

Prof. Dr. Juhász István1, Dr Haba Gergő1, Dr Péter Zoltán1, Dr. Erdei Irén1,2, Dr. Jenei-Kluch Lenke1,2 (1Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrklinika és Bőrgyógyászati Tanszék; 2Debreceni Egyetem Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív terápiás Klinika, Debrecen): Kórházban szerzett égések – néhány eset tanulságai

Mai korunkban a sebészeti eljárások során a preparáláshoz és a vérzések csillapításához szinte minden esetben valamilyen magas frekvenciájú, elektrosebészeti eszközt alkalmazunk, amelynek elektrotermikus hatása révén célzott szöveti roncsolást érünk el. Bipoláris eszköz esetén az áram az eszköz két pofája között halad, így a betegen nem halad át az áram. Monopoláris eszköz esetén azonban az áramkör a beteg testén keresztül záródik, a készülék a beteggel a nagy felületű neutrális elektródával és a kis keresztmetszetű aktív elektródával is érintkezik, és éppen ezért csak utóbbi helyen keletkezik roncsoló hatású elektromos kisülés. A műtét közben keletkező elektromos áram kiváltotta égési sérüléseknek három fő lehetséges oka lehet. Tüzet okozhat a beteg lemosásakor alkalmazott gyúlékony antiszeptikum lángra lobbanása; égéshez vezethet a bőr nem tervezett érintkezése az elektrosebészeti műszerrel, valamint leggyakoribb ok a monopoláris eszköz helytelen használata, ami általában a neutrális elektróda hibás érintkezésének a következménye. Ennek ugyanis minden esetben teljes felületével érintkeznie kell a beteggel, azt a műtéti területhez közel kell elhelyezni egy tiszta, szőrtelen területre, izom fölé. Ezek mellett elhúzódó műtét, vagy a beteg műtét közbeni mozgatása esetén mindig érdemes ellenőrizni annak helyzetét. A iatrogén elektromos áram okozta égések bár ritkán fordulnak elő (2-5/1000) jelentőségük semmiképpen nem elhanyagolható. Ezen elektromos sérülések gyakran mély, a bőr valamennyi rétegét érintő teljes mélységű égések, a felszínen látott kép így gyakran csak „a jéghegy csúcsa”. Elektromos sérülések révén az égésekkel kapcsolatos általános megfontolások mellett minden esetben gondolni kell az áram szív- érrendszerre gyakorolt hatására is, amely a betegek mintegy harmadát érinti. Mindezek mellett az operáló intézetet érintő jogi következményekkel is gyakran számolni kell. Az előadás három műtét során létrejött elektromos égési sérülést mutat be. Az előadás célja az így keletkezett sebek kezelési lehetőségeinek bemutatása (VAC kezelés és félvastag bőr átültetés; lebenyképzés; necrectomiát követő primer zárás), a műtétet követő hegkezelés és eredményeinek bemutatása, a figyelem felhívása ezen elkerülhető sérülésekre, valamint a sebészeti team képzésének, továbbképzésének fontosságának hangsúlyozása.

Dr. Mecseky László, Szalkay-Szabó Anna (Diabétesz Láb Ambulancia Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus, Sebészet, Végtagsebészeti Ambulancia, Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház Salgótarján, Kazincbarcikai Kórház, Dr. Kenessey Albert Kórház-RI. Balassagyarmat, Magánrendelés Rózsamed Debrecen): Új lehetőségek, régi hibák a diabetes-láb mentésben

A hideg plasma kezelés egy újabb erős fegyver a krónikus diabéteszes lábsebek kezelésében, de alkalmazása csak a komplex kezelés részeként hozza meg a várt eredményt.
- sajnos mind az A evidenciájú tehermentesítésben
- mind a célravezető diagnosztikában,
- mind a helyes sebészi feltárásban,
- mind a krónikus sebek kezelésében számos hibát vétünk, melyek rontják a prognózist.
Mit várunk az inspekciótól és fizikális vizsgálattól?
- hőmérséklet különbségek megállapítását
- duzzanat konstatálását
- keringés kontrollját
- váladékok minőségének, és mennyiségének kontrollját
Mit várunk egy korrekt röntgen vizsgálattól?
- a légzárványok felfedezését és leírását (compartment sy)
- érfal mésztartalom vizsgálatát (Mönckeberg mediasclerosis)
- az oszteomyelítisz leírását
- az alapvető tengelyek vizsgálatát, eltérések leírását
- az ízületek állapotának leírását (luxációk, szubluxációk)
- a lágyrészeket veszélyeztető csontfragmentumok, eminenciák jelzését
- a patológiás törések/ficamok észlelését, leírását
Mit várunk a kiegészítő diagnosztikától?
- szeptikus paraméterek monitorizálását. (CRP, We)
- antibiogrammot
- keringés műszeres pontosítását
Mit várunk egy korrekt sebész feltárástól?
- a sipolyok szondázását
- a mélység meghatározását
- a csont elérhetőségének véleményezését
- a sipoly teljes hosszirányú feltárását
- az OM gócok szanálását ( amputáció nélkül)
- a sebek kezelhetőségének biztosítását (széles feltárás, drenálás)
Mit várunk a korszerű sebkezeléstől
- a seb stádiumának pontos megállapítását
- a kórokozók feltérképezését
- a váladék mennyiségének menedzselését
- a szeptikus ágensek elleni harcot (korszerű fertőtlenítők, antiszeptikus kötszerek és anyagok)
- a mélyről telődés elősegítését
- a felülfertőződés megelőzését korszerű sebtisztítással, gondos sebkezeléssel
Mit várunk a betegtől
- maximális együttműködést

Dr. Montskó Valéria1, Szabóné Dr. Révész Erzsébet2, Dr. Jakab Gabriella3 (1Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Szeptikus Részleg, 2FVSZGYEOK, Általános Sebészet, 3SYNLAB Kft. Mikrobiológiai Laboratórium, Székesfehérvár): A sebkezelés aktuális kérdései

A krónikus sebekkel, a diabeteses lábsebekkel küzdő betegek az egészségügy perifériájára szorult betegei. Ezen emberek betegségükkel igazán team-munkára, rendszeres gondozásra szorulnak. A munkacsoportba szükséges sebész, érsebész, angiológus, diabetológus, mikrobiológus, infektológus, szakképzett sebkezelő. Fontos, hogy a szakmák egy nyelvet beszéljenek. Egy mozaikszó segítségével meghatározhatjuk az előttünk álló feladatokat.
„MOIST”
M: moisture blance
O: oxigén balance
I: infection controll
S: support the wound bed
T: tissue management
A kezelés eredményességével a lábamputációk számát csökkenthetjük. Orvoseszközök fejlesztése során számtalan új technikával találkozunk, beleértve a negatívnyomás terápiát, a Jet-lavaget, az újonnan ajánlott sebfertőtlenítő és seböblítő folyadékokat, nedvesség tartalmú kötszercsaládokat.

Nagyné Dobi Dóra, Prof. Dr Juhász István (Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrklinika és Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen): Az egyszer használatos negatív nyomású sebkezelés (sNPWT) lehetőségei. Esetismertetés

A negatív nyomású sebkezelés (NPWT) mára polgárjogot nyert mind az akut, mind a krónikus sebek komplex kezelésében. Az optimális sebgyógyulás feltételeinek biztosítására újabban forgalomba kerülő egyszer használatos („single-use”) eszköz a kevéssé váladékozó sebek átmeneti, legfeljebb 10 (21*) nap időtartamra történő kezeléséhez nyújt lehetőséget. A VivereX™ és VivereX+™* (PAUL HARTMANN AG) eszközök egyedi méltányossági kérelem beadása útján már Magyarországon is elérhetők. Az előadás az első eseteink bemutatása kapcsán azt illusztrálja, hogy a rossz gyógyhajlamú területeken tervezett, várhatóan nehezen gyógyuló beavatkozások ellátásában kiváló hatásfokkal alkalmazható ez az új terápiás lehetőség. Meggyőződésünk, hogy az egyszer használatos negatív nyomású sebkezelés (sNPWT) a teljes méretű NPWT-hez hasonlatosan fényes jövő előtt áll.

Dr. Rédling Marianna (Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent István Telephely Szakrendelő, Bőrgyógyászat szakrendelés, Budapest): Ödémakontrol szerepe a krónikus alsó végtagi sebek kezelésben

A krónikus alsó végtagi ödéma a sebek kialakulásának egyik ismert rizikó tényezője a keringési elégtelenség talaján kialakuló és neuropátiás sebek esetén is. A kezeletlen ödéma a végtagon a sebgyógyulást gátolja és a seb progresszióját eredményezheti. A nagy mennyiségű gyulladásos mediátorokat, proteolítikus enzimeket tartalmazó sebváladék a sebkörnyéki bőr károsítva a seb állapotromlásához vezet. A krónikus nyirokpangás következtében a bőr, mint immunszerv nem tölti be a szerepét. A lokalis immunopathia következében a helyi védekezőképesség csökkenése és egy krónikus gyulladásos környezet jön létre. A lokális immundefektus miatt az ödémás végtagon a sebhez társuló bőr- és lágyrész fertőzések előfordulása gyakoribb, ami a nyirokkeringés további károsodását eredményezi. A krónikus gyulladásos környezet hátráltatja a seb gyógyulását részeben a debris inefektív eltávolítása, fibrosis kialakulása és a granulációt, hámosodást gátló immunmilliő révén. A lymphaticus dermopathia hozzájárulhat a seb malignus átalakulásához is.
A krónikus nehezen gyógyuló alsó végtagi sebek eredményes komplex ellátásának egyik fontos része az ödéma kontrol biztosítása. A lokális nyirokpangás kezelésének alapja a kompressziós kezelés. A beteg aktuális állapotához adaptált többrétegű rövidmegnyúlású kompressziós fáslizás mellett a könnyebben alkalmazható, egyenletes, állandó és megfelelő erősségű nyomást biztosító modern kompressziós termékek (tépőzáras kompressziós eszköz, fekélyharisnya) is elérhetők. A súlyos nyirokpangás és a dermatosclerotikus szövődmények kezelésében az állapotjavulást gyorsíthatja a manuális nyirokkezelés és gépi kompressziós kezelés. Ezek a kezelés formák azon betegeknél segíthetik az ödémakontrolt, akiknél pl. érszűkület esetén a kompressziós kezelés nem, vagy csak korlátozottan alkalmazható.

Dr. Rozsos István, Ph. D., MBA, Kovács Lilla Ottília (Theta Pest- Oboler Kft., Budapest): Ulcus cruris – termo vagy foam...

A címben feltett kérdés egy korszerű módszereket is ismerő sebész fejében villanhat fel.
De, ha egy sebkezelést végző áll a feladat előtt. lehet azt a kérdést teszi fel, hogy mivel fedjük…
Azonban (annak ellenére, hogy a feltett kérdésre jó válaszokat tehetünk, és akár gazdaságossági és szakmai érdekeket is össze lehet simítani) mi szeretnénk egy újszerű és más klinikai szituációkban már működő szemlélettel inkább megelőzni mint begyógyítani.
A láb-alsó végtag betegségeivel foglalkozók egyik népes tábora a diabetes láb gondozás, -mentés zászlóvivői.
Gyakorlatunkban azt tapasztaltuk, hogy a vénás betegségek rettegett szövődménye – a lábszárfekély és az érszűkület sajnálatos velejárója a gangrénás folyamatok is korábban felismerhetőbbek – és az adott betegnek – a kórfolyamatok megfordítása esetén – nem kell szembesülnie a sebek kialakulása utáni kellemetlen állapotokkal.
A podiater folyamatos jelenléte egy angiologiai-érsebészeti ambulancián azt az előnyt adja, hogy a klasszikus lábvizsgálat podiátriai alapossággal NEM CSAK A CUKORBETEGEK ESETÉN JÁR NAGYON HASZNOS FELISMERÉSEKKEL, hanem például a lábszárfekélyt megelőző állapotok felderítése is.
Ezért tarjuk ezt az előadást ketten, mert a betegellátás szempontjából kedvező tapasztalatainkat hitelesen egy tudjuk bemutatni-
Természetesen a kombinált betegvizsgálat eredménye is lehet az a kérdés, hogy termo-sebészet vagy foam-scleroterápia, de nem a fekély begyógyítása, hanem a megelőzése céljából! És ez hatalmas szakmai és gazdasági eredmény is.

Solymosi Kinga, Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház, Budapest): Sebgyógyítás – team az ÉPC-Honvédkórházban

A nehezen gyógyuló sebek korszerű kezelése komplex gondolkodást és ellátást igényel, a tudás folyamatos naprakészen tartása mellett. 2023. májusában ezeknek a betegeknek az ellátására egy speciális szakrendelés indult. A felmerülő akadályok megoldásának módját, a team tagok összetételét, a csapatmunkát, az amputációk elkerüléséért folytatott küzdelmet egy kihívásokban gazdag eset kapcsán mutatom be. Az előadás célja betekintést engedni intézményünk érsebészeti szakambulanciáján zajló krónikus sebkezelésbe.
A 80 éves nőbeteg 2022. júniusában észlelt először egy kisebb sebet a jobb lábszárán, mely nem gyógyult, növekvő mérete miatt jelentkezett intézményünkben. A rendszeres kontrollok folyamán gyors progresszió, a beteg által leírt nagyfokú fájdalomérzet volt megfigyelhető. 2023. október végétől új kezelőorvosában felmerült a pyoderma gangraenosum gyanúja, melyet a szövettani mintavétel nem zárt ki.
Komplex, hosszútávú kezelésének részese a rendszeres kontrollt végző sebész - érsebész szakorvos, és sebkezelő nővér, a reumatológus, a fizikoterápiás szakasszisztensek, a haematológus, az intézményünk könyvtárosai, a beteg hozzátartozói, a háziorvos, az otthoni kötéscseréket végző ápolási szolgálat, a bőrgyógyász immunológus, az egészségpszichológus, és a pszichiáter. Az ellátás során a telemedicina éppolyan jelentőséggel bír, mint a személyes találkozás.
Előadásomban a különböző szakemberek szerepét, a közös munka eredményességét, a sebellátások során alkalmazható eszközöket szeretném bemutatni.

Solymosi Kinga, Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház, Budapest): Sebgyógyítás – team és az árnyoldalak

A számos társbetegséggel élő betegeknél kialakuló krónikus seb igazi kihívás. Sokszor major amputációt javasolnak a szakemberek, melyet a betegek egy része nem fogad el, és küzdeni akar a végtagjáért és az életéért. Major amputáció kérdése sokszor azért merül fel, mert gyorsabban érhető el a gócmentes állapot, mely bizonyos kórképek (főleg protézis beültetések, kardiológiai beavatkozások) gyógyításához elengedhetetlen.
Előadásomban szeretném bemutatni ahogyan egy-egy, önmagában életet veszélyeztető társbetegség ellenére sikerül a seb állapotának javulását elérni, azonban az alapbetegség romlása a finom egyensúlyi rendszert hirtelen fel tudja borítani. Pyoderma gangraenosum, érszűkület, kevert alsó végtagi fekély, diabeteses láb gangraena és Marjolin-fekély ellátásának részleteit ismertetjük.
Összegzésként elmondható, hogy a számos tényező által befolyásolt, sérülékeny emberi szervezet egyensúlyának mesterséges fenntartása és szem előtt tartása elengedhetetlen, de nem kizárólagos feltétele a sikeres gyógyulásnak. Az előadás szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a kezelésre adott pozitív reakció ellenére bekövetkező végtagvesztés és főleg egy beteg elvesztése kimondatlanul komoly trauma a kezelő személyzet számára is.

Dr. Sugár István, med. habil. (Semmelweis Egyetem Sebészeti Transzplantációs és Gastroenterológiai Klinika, Budapest): A sebkezelés fejlődése Magyarországon. Képek, közlemények a „Sebkezelés, sebgyógyulás” 50 kiadványában (1998-2024)

Társaságunk mérföldkőhöz érkezett, hiszen Önök tudományos folyóiratunk 50. számát olvashatják. Újságunk tükörképe annak a folyamatnak, fejlődésnek, amelyek a sebkezelés utolsó negyedszázadát meghatározták. Lapozzuk át együtt ezt az „albumot”, lássuk újságunk lapjairól a múltat, amely a jelenhez vezetett, és kormányozzuk tovább az MSKT hajóját a jövő felé!

Szabóné Dr. Révész Erzsébet1, Dr. Altorjay Áron1, Dr. Montskó Valéria2, Dr. Jakab Gabriella3, Dr. Hangody László4,5 (1FV Szt. György EOK, Általános Sebészeti Osztály, Székesfehérvár, 2FV Szt. György EOK, Szeptikus Osztály, Székesfehérvár, 3FV Szt. György EOK, Mikrobiológiai labor, Székesfehérvár, 4Uzsoki Utcai Kórház, Traumatológiai-Ortopédiai Osztály, Budapest, 5Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Traumatológiai Tanszék, Budapest): A negatívnyomású sebkezelés során vett pálcás, szivacsmintás és szövethengeres tenyésztések összehasonlítása

Bevezetés: Fertőzött sebek esetében a bakteriális terheltség eltérő mintázatokat mutat a sebüregben. A fertőzés súlyosságát meghatározza a baktérium toxinja, az invázió mértéke, a baktériumok kolonizációja, a biofilm produkció, a gazdaszervezet immunválasza, a társbetegségek jelenléte és súlyossága. Az akutan fertőzött sebek esetében a leggyakrabban előforduló kórokozó a bőrflórából származik, mint a Staphylococcus aureus, Streptococcus pyogenes. Az elhúzódó sebfertőzés esetén már polimikróbás fertőzés figyelhető meg. Megjelenik az Enterococcus, fakultatív aerob fajok, valamint mély sebekben Gramm-negatív baktériumok és anaerob fajok is találhatók. Egyre növekszik a multirezisztens kórokozók száma is. Nemcsak a sebfertőzés időbeni elhúzódása, de mélységi terjedése során is változik a sebváladék bakteriális összetétele.
Anyag és módszer: Tanulmányunkban 2015 és 2023 között összesen 30 beteg esett át olyan hálós hasfali sérvműtéten, ahol sebgennyedés lépett fel. Mindegyik esetben sebváladék tenyésztést és negatívnyomású sebkezelést végeztünk. 15 betegnél pálcás, míg a másik 15-nél pálcás, szivacsmintás és szövethengeres mintavétel történt.
Eredmények: A szivacsmintás és szövethengeres tenyésztések többletinformációt hordoztak a bakteriális terhelésre vonatkozóan. Mivel a szivacsmintás és szövethengeres tenyésztések nem mutattak érdemi eltérést egymáshoz képest, kiválthatják egymást a kezelés során. Emellett a szivacsmintás tenyésztés gyorsabb és egyszerűbb. A negatívnyomású sebkezelés hatására a háló eltávolítására nem volt szükség.
Következtetés: A negatív nyomású sebkezelés során az antibiotikum választásban is segítséget nyújtott a többféleképpel levett tenyésztés. Hálómentés céljából alkalmazott vákuum kezeléssel a bakteriális terheltség csökken, a granuláció mértéke felgyorsul. A sérvkiújulás és a háló eltávolítása jelentősen mérséklődik. A szivacsmintás tenyésztés megfelelő alternatívája lehet a szövethengeres mintavételnek.

Szabóné Dr. Révész Erzsébet1, Dr. Zahorecz Anna1, Dr. Altorjay Áron1, Dr. Montskó Valéria2 (1FV Szt. György EOK, Általános Sebészeti Osztály, Székesfehérvár, 2FV Szt. György EOK, Szeptikus Osztály, Székesfehérvár): Retroperitoneális abscessusok ellátása, kié a feladat?

Bevezetés: A retroperitoneumban megjelenő tályogos folyamatok ritka és sok esetben súlyos kórlefolyású betegségek. Diagnózisa sok esetben nehézkes és a műtét időpontja kitolódik, 20% feletti mortalitással jár. A retroperitumban megjelenő tályogok kórokozói között szerepelhet a Mycobacterium tuberculosis, a Klebsiella pneumoniae, az Enterobacter aerogenes, a Staphylococcus aureus és a Streptococcus spp. A fő klinikai tünet a hátfájás és a láz.
Anyag és módszer: Mivel ezen a területen megjelenő tályogok több szakterületet is érinthetnek, az ellátást végző szakma mindig vita tárgyát képezik. A tályog feltárása az esetek nagyrészében a sebészre marad, bár gold standardnak számít a terület percutan drainage-a Osztályunkon 2023. január és 2024. május között 15 beteg ellátása történt ilyen diagnózissal. Felmértük az eredetet, hajlamosító tényezőket, mikrobiológiai tenyésztési eredményeket, a feltárásig eltelt időt, az ellátás módját és a kimenetelt. A retroperitoneális tályogok feltárása történhet sebészi úton, mely során nyitott sebkezelés vagy vákuum kezelést alkalmazunk és történhet percutan drainage formában.
Eredményeink: A nyitott sebkezelés során gyógyultak a betegek a leglassabban és kórházi benntartózkodásuk is elhúzódott. A sebüreg öblögetése és a váladék elvezetése, kötözése sok esetben a betegnek kényelmetlenséget okozott. A negatívnyomású sebkezeléssel a betegellátás sokkal kényelmesebb, de a szivacscserék esetében az altatás és a műtőbe való bejutás gondot okozhat. A percutan drainage a legkisebb megterhelést jelentő beavatkozást, de az invasiv radiológus elérhetősége sokszor gondot okoz, csak úgy, mint az utánkövetés, a megnövekedett sugárterhelés és nem minden esetben kivitelezhető a beavatkozás.
Következtetés: A retroperitoneális tályog esetén a korai és helyesen felállított diagnózis, az időben megkezdett és effektív kezeléssel megelőzhetők a potenciálisan halálos szövődmények. Fontos a feltárásig eltelt idő, mivel ez nagyban befolyásolhatja a betegség mortalitását. Emellett rendkívül fontos a kezelés alatt a sebkezelés mikéntje, hogy a beteg életminőségét ne rontsuk.

Szalkay-Szabó Anna, Dr. Mecseky László (Diabétesz Láb Ambulancia Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus, Sebészet, Végtagsebészeti Ambulancia, Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház Salgótarján, Kazincbarcikai Kórház, Dr. Kenessey Albert Kórház-RI. Balassagyarmat, Magánrendelés Rózsamed Debrecen): Komplex edukáció fontossága a diabétesz végtagmentésben

Nem új megállapítás, hogy a diabétesz kezelésében és a lábszövődmények esetén is szükség van az edukációra. Az elméletekkel nincs is hiba, de a megvalósítás terén nem dicsekedhetünk megfelelő hatásossággal.
Mint gyógytornász és podiáter, aki mind a sebkezelésben, mind a lábápolásban, mind a tehermentesítésben, mind a segédeszköz ellátásban fontos szerepet vállalok a komplex kezelés részeként, fontos segítője vagyok a sebészi munkának.
Miért fontos, hogy a beteg és hozzátartozója magáévá tegye módszereinket, megismerje annak céljait?
- nem jó, ha a beteg tárt karokkal csak az egészségügy segítségére számít
- nem jó, ha a beteg és hozzátartozója nem érti, mit miért csinálunk, javaslunk.
- meg kell értetni, hogy a végtagmentés nemcsak a gyógyszerek bevételén múlik.
- a beteget környezetéből és az interneten is számos ellenőrizhetetlen és sokszor félrevezető információ bombázza, a fejekben rendet kell tenni.

Dr. Szentkereszty Zsolt, med. habil, Ph. D., Dr. Susán Zs, Dr. Ötvös Cs, Dr. Zádori G., Dr. Kincses G., Dr. Tóth D. (Debreceni Egyetem, ÁOK Sebészeti Intézet, Debrecen): Kezelési terv jelentősége különféle lágyrész-és sebfertőzésekben alkalmazott negatívnyomás-terápia során. Mit, mikor és hogyan?

Bevezetés: A negatívnyomás-terápia napjainkban rutin eljárás a különféle lágyrész-és sebfertőzések kezelésében. A szerzők elemzik az általános sebészeti javallatokat, a kezelés időzítését és annak menetét, a kezelés terv jelentőségét.
Módszer: A kezelést gyakorlatukban a fertőzött seb feltárása, a necrotikus szövetek eltávolítását követően egy ülésben kezdik el. Súlyos lágyrészfertőzésekkor a kezelést halasztják, ha a debridement nem teljes, és ha a fertőzés tovaterjedése várható. Hálógennyedés kezelésekor a hálót nem távolítják el. Már a kezelés elején tervezik a seb(ek) zárását. A lehető legkisebb szivacsot, lépcsős szivacsot és un. „hidas” szivacsot használnak. A sebet lépésről lépésre zárják, a kezelés végén törekednek az „elsődleges” sebzárásra.
Eredmények: A fenti, kezelési elvek betartása mellett az esetek jelentős részében „primer” sebzárás lehetséges. A hálómegtartási arány magas. Lágyrészfertőzések jelentős részében nem volt szükség plasztikai sebészeti beavatkozásokra.
Következtetések: A kezelési terv szerint alkalmazott negatívnyomás-terápia jó eredménnyel alkalmazható a fertőzött sebek és a súlyos lágyrészfertőzések kezelésében, általa csökkenthető a hálógennyedés során eltávolított hálók száma.

Dr. Szolnoky Győző, Ph. D. (Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Flebo-limfológiai és Sebkezelő Részleg, Szeged): A Dédi nyaral avagy mégis jó az „öreg” a háznál

A szerző egy kortárs festészeti alkotást alapul véve mutat be néhány olyan esetet, amelyekben a különböző intelligens kötszerek alkalmazása nem vezetett a kellő eredményhez, így kénytelen volt részben visszakanyarodni a sebkezelés „hőskorához”.

Dr. Takács Katalin Gyöngyi (Dombóvári Szent Lukács Kórház, Krónikus Belgyógyászati Osztály, Dombóvár, PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Palliatív Tanszék, Pécs): Geriátriai sebellátás kihívásai a mindennapokban

A geriátriai readaptációban, és a palliatív ellátás során egyaránt nagyon fontos, hogy minél hamarabb, minél kevesebb idő, pénz, kötszer felhasználással lássuk el a krónikus sebbel élő betegeket, és a beteg életminőségét javítsuk. Osztályunkon az innovatív sebellátásra törekszünk, a seb állapotának megfelelő kötszereket, szükség esetén negatív nyomásterápiás kezelést alkalmazunk. Pár esetünk kapcsán szeretném bemutatni, hogy a Krónikus Belgyógyászati Osztályon is tudunk végtagot menteni, ezáltal sikeresen readaptálni, illetve nem readaptálható betegnél is a beteg decubitusát tudjuk gyógyítani. NPWT kezeléssel már gyógyítottunk decubitusokat, Fournier gangraenát, postoperatív sebet és lábszárfekélyt. A kiterjedt, erősen váladékozó, fertőzött, sacralis decubitusok esetén konzervatív sebellátás mellett jelentős mennyiségű antiszeptikumra, kötszerre, több pelenkára, több tiszta ágyneműre, több védő felszerelésre van szükség. A hagyományos sebellátás mellett jelentős sebváladék okozta kellemetlen szagok, a környező bőr macerációja miatt további sebnövekedéssel, a fájdalom fokozódásával kell számoljunk. Ezek a beteg szenvedését fokozzák, az életminőségét tovább rontják.
Idős betegek esetén is szükség van az innovatív sebkezelésre, hiszen idős betegeinket is munkába tudtuk visszahelyezni, illetve a család értékes tagjaiként társadalmunkat tovább tudják erősíteni. A palliatív ellátás során postoperatív, vagy egyéb krónikus sebek gyógyulásának felgyorsításával lehetővé válik a betegek további onkológiai kezelése, illetve ápolása is jelentősen könnyebbé válik, mely a gondozó családnak jelentős segítséget nyújt. A nem megfelelően kezelt sebek további szövődmények, életveszélyes állapotok kialakulásához, a beteg halálához vezethetnek. Mindez jelentős hatással van a várható élettartamra, életminőségre is. Minden sebgyógyulás után ami negatív volt, „pozitívvá” válik.

Terjék Dóra, Popovicsné Bakai Ildikó, Dr. Farkas Péter (Semmelweis Egyetem, Rehabilitációs Klinikai Tömb, Budapest): Van-e szerepe az étrendkiegészítőknek a diabéteszes lábsebek kezelése során?

A Journal of Endocrinology and Metabolism már 2012-ben foglalkozott különböző étrendkiegészítők terápiás jelentőségével diabéteszes lábfekélyek kezelése során. Korábban már DFU-val ápolt betegeket vizsgáltak, akik saját maguk kontrollcsoportjaként szolgálva, aktuális intézeti tartózkodásuk alatt arginin-glutamin-ß-hydroxy-ß-methylbutyrate komplexet (Ar-Gl-HMB) kaptak kiegészítő terápiaként az általános sebkezelés mellett. Az eredmények kielégítők voltak, a korábbi kezelésnél feljegyzett adatokhoz képest csökkent a gyógyulási idő, a felhasznált antibiotikumok mennyisége, a kórházi tartózkodás ideje, ezáltal a kezelés összköltsége is. Azóta számos kutatást végeztek hasonló témában, igen változó módszerekkel és eredményekkel. Előadásom célja ezen vizsgálatok és az aktuális ajánlások összevetése az ajánlott étrendkiegészítők és a táplálási javaslatok szempontjából.
Esetbemutatás: saját tapasztalataink a Glutamin medical WH (mint Ar-Gl-HMB komplex tartalmú étrendkiegészítő) alkalmazásával kapcsolatban diabéteszes lábfekély kezelése során – a sebek állapota mellett külön hangsúlyt fektetve a páciensek visszajelzéseire.

Tóth Blanka (SZTE Sebészeti Klinika Érsebészet Osztály, Szeged): A kontroll lábat menthet

Napjainkban a rohanó életvitel mellett az egészség természetesnek tűnik. A krónikus betegséggel együtt élő betegek részére fontos a kontroll, ami sajnos elmaradhat az idő, a ráfordítandó energia hiánya vagy a túlterhelt rendszer miatt. Esetemmel arra szeretnék rávilágítani, hogy a betegeket gondozás alatt kell tartani, és emberként, egészként kell kezelni. Ötven éves, jó általános állapotú nőbeteg. Anamnézisében Leiden mutáció szerepelt. Utolsó INR a krízis előtt öt hónappal volt terápiás tartományban. A beteg ischaemias alsó végtagi állapottal érkezett az ügyeleti ambulanciára. Első lépésben thrombolysis és thrombectomia történt, részleges eredményességgel. Ezt követően a fájdalma emelkedett, amputatiot negált. Lázas állapota kezdődött, mely kimerítette a beteg mind fizikai, mind lelki tartalékjait. Nyolc nappal a krízist követően a beteg beleegyezett az előláb szintű amputációba. A nyitott seb gyógyulásának elősegítésére NPWT terápia indult. Három edukációs kötéscserét követően a beteget mobil NPWT mellett otthonába emittáltuk. Az ismert aorta stenosis miatti renyhe vérkeringés ellenére egy hónap után egy méreteiben drasztikusan csökkent, granulációs fázisba lépett sebet kaptunk. A beteg fájdalmai lényegesen csökkentek. A megfelelő terápiának és az utánkövetésenek köszönhetően a beteg szinte teljes mértékben visszakapta az életét. Sikerünk ellenére a beteg lába még most is ép lenne, ha a betegsége megfelelően lett volna kontrollálva. „Könnyű a gyógyulás a baj elején, noha nehéz a felismerés, míg idő múltával, ha nem ismerik fel, és nem gyógyítják, könnyű lesz a bajt megállapítani, de sokkalta nehezebb az egészséget helyreállítani” (Machiavelli).

Végvári Katalin Szilvia (Debreceni Egyetemi Központ Kenézy Gyula Campus, Debrecen): Sebek előfordulása a műtőben, ellátásuk módjai

A sebek előfordulása a műtőben s azok ellátása témát azért választottam, mivel a műtőben dolgozom , s így ugye ezek nagy számban előfordulnak ott (is). Mivel műtős szakasszisztensként dolgozom, így sok minden mellett tisztában kell lennem a sebekkel, azok jellegével, keletkezésének körülményeivel, azok ellátásával, hogy az éppen operáló orvosnak maradéktalanul tudjak segíteni. Mivel szakterületeim melyeket ellátok igen széleskörű: általános sebészet, hasi sebészet, baleseti sebészet, végtag sebészet, szeptikus sebészet, érsebészet, ortopédia, így tisztában kell lennem, hogy mikor milyen típusú sebbel állunk szemben, mivel ugye még minden szakterületen belül is más és más seb fajtákkal találkozunk nap mint nap. Előadásomban kitérnék a sebek fajtáira, az aszepszis, antiszepszis fontosságára, azok betartatására, a műtői rendre, a fertőzések és recidívák kialakulásának megakadályozására, s hogy én, mint műtősnő, hogyan látom ezeket a dolgokat, illetve mit tudok tenni azok érdekében, hogy ezek a sebek rendben gyógyuljanak, illetve későbbi szövődmények ne alakuljanak ki! Illetve előadásomban kitérnék arra is, hogy mennyire fontos az edukáció, a folyamatos tudás bővítés, mivel mindig vannak újabb és újabb innovációk, melyeknek érdemes utánajárni, azokat megismerni, tovább képezni magunkat, mivel ezzel elősegítjük a mindennapi munkánkat a betegek , sérültek érdekében. Nagyon fontosnak tartom, hogy alapszinten továbbadjam ismereteimet a közvetlen környezetemnek, azért, hogy ha találkoznak egy ellátandó sebbel életük során a mindennapokban, tudjanak vele mit kezdeni, ne megrémüljenek tőle, ne essenek kétségbe, hanem tudják ellátni alap szinten, mivel ezzel nagyon sokat tehetnek a sérült személyért.