Magyar Sebkezelő Társaság

Dr. Bernscherer Gyöngyi, Dr. Tóth Dezső, Dr. Susán Zs., Dr. Zádori G., Dr. Szentkereszty Zs. (Debreceni Egyetem, ÁOK, Sebészeti Intézet): Hydradenitis kezelése radikális kimetszéssel, félvastag bőr átültetéssel és vákuumterápiával. Esetismertetésk

Bevezetés: A hydradenitis egy krónikus bőrbetegség, mely gyulladt, fájdalmas, váladékozó csomókkal, tályogokkal, sipolyokkal jár. Előfordulhat a hónaljban, a lágyék területén, a comb belső felszínén és az emlőn. Etiológiai tényezők közé tartozik a dohányzás, genetika tényezők, elhízás. Kezelése lehet konzervatív (antibiotikum, biológiai terápia), vagy műtéti. Sebészeti beavatkozások a tályogüregek megnyitása, illetve a váladékozó terület radikális kimetszése és felvastag bőr átültetése. A negatívnyomás-terápia (NPWT) kiegészítő kezelésként ma már elfogadott.
Esetismertetés: 46 éves nőbeteg anamnézisében obesitas szerepel. Bal hónaljában hydradenitis alakult ki, mely miatt többszörös sebészi megnyitás történt. Bőrgyógyászati javaslatra többféle antibiotikum kezelésben részesült. Konzervatív terápia illetve többszöri incisio ellenére a hydradenitis kiújult, a beteg életminőségét jelentősen rontotta. Radikális műtét mellett döntöttünk. Az érintett bőrterület széles kimetszése történt, melyet két ciklus NPWT, majd félvastag bőrplasztika és újabb vákuumkezelés követett.
Eredmények: A kimetszett területre átültetett bőr közel 70%-a megtapadt, a többi terület behámosodott. Gyógyulást követően panaszai nem újultak ki, a váll mozgása nem szűkült be.
Következtetés: A krónikus - sebészi és konzervatív kezelésre nem gyógyuló - hydradenitis kezelésében radikális kimetszéssel, félvastag bőr átültetéssel egy időben alkalmazott NPWT végleges gyógyuláshoz vezethet.

Dr. Cser Viktória, Dr. Hlavács Tünde*, Dr. Süle András*, Prof. Dr. Szokoly Miklós, Ph. D.* (Manninger Jenő Baleseti Központ Mikrobiológiai Laboratórium, *Péterfy Kórház-Rendelőintézet, Budapest): A bőr-, lágyrész-, és sebfertőzések mikrobiológiai diagnosztikája; helyes mintavétel és leggyakoribb mintavételi hibák. A mikrobiológiai lelet értelmezése

A mikrobiológiai diagnosztika alapvető feltétele a helyes mintavétel és a megfelelő anyagtranszport. Helytelen mintavétel eredményezhet álpozitív eredményt (kontamináció), valamint – elsősorban a helytelen mintavételi technika és nem megfelelő mintatranszport- meggátolhatja a mikrobák kimutathatóságát, álnegatív eredményt okozva.
Az előadásban a legfontosabb mintavételi technikák, mintavevő eszközök, ezek előnyei és hátrányai kerülnek bemutatásra, kihangsúlyozva a leggyakoribb mintavételi hibákat.
A mikrobiológiai lelet tartalmi elemei az aktuálisan érvényben lévő guideline-ok szerint változhatnak, melyek értelmezése a klinikus szakemberek számára nehézséget okozhat. Az előadás a legfontosabb tartalmi elemeket és ezek értelmezését ismerteti.

Prof. Dr. Daróczy Judit, az orvostudományok doktora, az MTA doktora (Istenhegyi Magánklinika, Budapest): Sebkezelési algoritmusok a cukorbeteg lábsebek ellátásában

A cukorbetegek lábán kialakuló sebek kezelése nem megoldott, az amputációk száma évente 4000 fölé emelkedik. Fontos lenne a szakszerűségre törekedni.
A sebkezelés szakszerűségét a sebkezelő irányelvek és a különböző algoritmusok biztosítják. A nemzetközi gyakorlatban is elfogadottak a TIME és a Triangle (háromszög) algoritmusok.
A TIME egy akronym, az elhalt szövetek (T) eltávolítását, a gyulladás (I) leküzdését, a szövetek nedvesen tartását (M) és a hámosodás (E) elősegítését jelöli meg feladatként.
A Triangle algoritmus a sebalap, sebszél, sebkörnyék alapján határozza meg a kötszerválasztást a seb stádiumának (nekrotikus, váladékozó, granulálódó, hámosodó) megfelelően. A kezelést meghatározza továbbá a sebszélek állapota: alávájt, egyenes, keratotikus, meneteles. Ez jelzi a hámsejtek osztódási készségét a hámosodásra és meghatározza a javasolt kötszertípusokat. A seb környékén az ödéma, maceráció, ekcéma, kiszáradás jellemzi a sebkörnyéki hám állapotát és ezáltal azt, hogy milyen eljárások, kötszerek szükségesek a sebgyógyulás elősegítésére. A bemutatott esetek bizonyítják az algoritmusok hasznosságát, a követhető és ellenőrizhető döntéseket a cukorbeteg láb sebeinek ellátásában.

Dr. Erős András (Királyerdei Klinika, Budapest): Perianalis decubitusos esetek a magánorvosi gyakorlatban

Szerző proktológiai rendelésén a 2022. évben három perianalis decubitusos beteg jelent meg. Ezek sikeres ambuláns kezeléséről számol be, kiemelve a sphincter közelsége miatti veszélyességet.

Dr. Farkas Szabolcs Dávid (Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Győr): Mi a közös a rómaiakban és a sebgyógyulást gátló baktériumokban?

A modern antimikrobiális szerek árnyékában hajlamosak vagyunk az infekciókontroll dandárját intravénás készítményekre bízni. Ez hosszútávon azt eredményezi, hogy olyan multirezisztens kórokozók nyernek teret az általunk kezelt sebekben, amikkel korábban nem volt dolgunk. Ez felértékeli a manuálisan végzett debridement szerepét. Előadásomban ennek fontosságára szeretném felhívni a figyelmet esettanulmányok bemutatásával.

Hanga Péter, DBA (Replant4Care Kft. – Mediq Direkt Kft., Budapest): Avelle flexibilis NPWT (negatívnyomás-terápiás) rendszer, amely minimálisra csökkenti a nehezen gyógyuló sebek gyógyulási idejét

Az NPWT 1990-es évek elején történt klinikai gyakorlatba való bevezetése óta egyre szélesebb körben elterjedtté vált a komplex sebek kezelésében mind a fekvő-, mind a járóbeteg ellátásban. Az NPWT számos, különböző etiológiájú seb hatékony kezelésére alkalmas, és aranystandardként javasolják különböző sebek kezelésében. Így értékes eszköz a komplex, nehezen gyógyuló sebek menedzsmentjében. A járóbeteg ellátásban és az otthoni ápolási környezetben is egyre elterjedtebben alkalmazzák, amelynek során a vizsgálatok szerint, potenciálisan javíthatja a sebkezelés hatékonyságát és segíthet csökkenteni a kórházi ellátás szükségességét.

Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (MH EK Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): Antimikrobiális hatású, ezüst tartalmú kötszerekkel szerzett új tapasztalatok az érbetegek nehezen gyógyuló sebeinél

A COVID-pandémia új szempontokat hozott a nehezen gyógyuló sebek ellátásában. Az érsebészeti rekonstrukciók sokszor meglevő sebek mellett történnek, vagy az ellátás kapcsán alakul ki nagy kiterjedésű szövethiány. Az alapbetegség kezelése, a megfelelő nyomelem és fehérjepótlás, debridement, szisztémás infekció esetén antibiotikum, kompressziós kezelés és a sebekre alkalmazott, a seb aktuális állapotának megfelelő intelligens kötszerek, a vákuumkezelés, tehermentesítő ortézisek alkalmazása képezi az egyénre szabott gyógyulást elősegítő ellátást. Az intelligens kötszerek tárházának folyamatos bővülése újabb lehetőségeket rejt a betegellátás komfortossá tételére. Az antimikrobiális elgélesedő rostkötszer a korábbi hydrofiber kötszerrel szerzett kedvező tapasztalatok után a kötéscserék idejének kitolódásában hozott újdonságot. A sikeres sebkezelés fájdalommentes, költséghatékony volt. Az intelligens kötszerek tárháza a fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan bővül. Az ismeretük, a folyamatos továbbképzés elengedhetetlen az individuális ellátáshoz és a megfelelő eredmények eléréséhez.

Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (MH EK Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): Hialuronsav alkalmazása a sebkezelés során

A nehezen gyógyuló sebek ellátása során sokáig a hialuronsavat csak cinkkel kötött, gél formájában volt lehetőség az intelligens kötszerekkel párhuzamosan alkalmazni. Azonban nem is olyan régóta oktenidinnel illetve jóddal történő kombinációban is elérhetővé vált. Ezáltal a fertőtlenítő hatás és a sebgyógyulást elősegítő körülmények egyidejűleg elérhetővé váltak. A 2021. június óta már támogatottan is elérhető kötszerrel elért tisztító-gyógyító hatást mutatja be az előadás. Fontos a folyamatosan bővülő intelligens kötszerek széles tárházának ismerete és a folyamatos továbbképzés a megfelelő eredmények eléréséhez.

Dr. Hlavács Tünde, Dr. Süle András, Ph. D., Prof. Dr. Szokoly Miklós, Ph. D. (Péterfy Kórház-Rendelőintézet, Budapest): A diabeteses láb kezelése a klinikai gyógyszerész szemszögéből

A fertőzött diabéteszes lábszár-, és lábfekélyben szenvedő betegek gyógyulási esélyei meglehetősen csekélyek. Egy nagy prospektív vizsgálat szerint, egy éves időtartamot figyelembe véve csupán a fekélyek 46%-a gyógyult, melyből az esetek 10%-ánál rekurrens fertőzést jelentettek. A beválasztott betegek 15%-a halt meg az egy éves követési időn túl, és 17%-nál kellett alsó végtagot érintő amputációt végezni˟. A vizsgálat is felhívja a figyelmet a beteg populáció sérülékenységére, mennyire fontos a szakmák közös együttműködése és az evidenciákon alapuló iránymutatások követése a legmagasabb szintű betegellátás érdekében. Korszerű nemzeti és nemzetközi ajánlások segítik a klinikust a megfelelő fertőtlenítőszer és az empírikus, illetve célzott antimikróbás szerek megválasztása kapcsán. Figyelembe kell venni a rezisztencia viszonyokat, a beteg egyéni állapota (társbetegségei) miatt a megváltozott farmakokinetikát, valamint az együtt szedett készítmények interakcióit is. Fontos a betegközpontú szemlélet, amely magába foglalja a beteg számára legmegfelelőbb fájdalomcsillapítást és a sebgyógyulást támogató tápszerek elrendelését is.
˟Ndosi M, Wright-Hughes A, Brown S, et al. Prognosis of the infected diabetic foot ulcer: a 12-month prospective observational study. Diabet Med 2018;35:78-88.

Prof. Dr. Hunyady János (Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika, Debrecen): A hidrogénperoxid, a C vitamin és a sebgyógyulás

Sejtjeink mind oxigenizált, mind anoxiás környezetben életképesek. Ez azzal magyarázható, hogy az eukariota sejtek kettős energiaellátó rendszerrel rendelkeznek. Ez biztosítja, hogy az oxigénellátás megszűnése esetén megvalósuljon a szöveti regeneráció, a sebgyógyulás.
Az előadás tárgyalja a feltételezett kettős energiaellátást biztosító struktúrák felépítését, az elektron áramlást biztosító molekulák tulajdonságait. A kén-vas klaszterek az elektron transzfer megvalósulásának kulcsmolekulái. A struktúrák legfontosabb központi része kettő, három elektronnal rendelkező vas atomot és két kén atomot tartalmaz. A két elektronnal rendelkező vas a kén helyett az oxigént köti meg. Feltételezhető, hogy a folyamatos elektron áramlás biztosításában a C-vitamin fontos szerepet tölt be. A H2O2 hasonló tulajdonsága szintén feltételezhető.
A fenti adatok alapján mind a C-vitamin, mind a hidrogén-peroxid sebgyógyulásban betöltött szerepe feltételezhető.

Dr. Jancsó Máté (MH EK Honvédkórház, Plasztikai és Égéssebészeti Osztály, Budapest): NPWT a plasztikai sebészetben - a krónikus sebkezelés új gold standardja

Célkitűzés: A különféle anatómiai régiókban keletkezett komplikált lágyrész-hiányok komoly kihívás elé állítják napjaink orvosait. A bőr integritásának helyreállítása nélkül a definitív gyógyulás elérése nem lehetséges. Esetbemutatásaink során ezt demonstráljuk néhány, általunk eredményesen kezelt beteg bemutatásával, akiknél bebizonyosodtak a rekonstrukciós sebészetben az NPWT nyújtotta terápiás konzekvenciák. Módszer: az NPWT használata egyrészt a műtéti előkészítésben biztosította az ideális sebalapot a rekonstrukcióhoz, másrészt a posztoperatív gondozásban elősegítette a nehezen gyógyuló műtéti terület sarjadását, a képzett rekonstrukciós lebenyek letapadását. Eredmények: Speciális indikációkban az egyenetlen, bizonytalan gyógyhajlammal bíró, többszörösen infektált sebalapot sikerült a lebenyes rekonstrukcióra úgy előkészíteni, hogy az átültetett bőr-izom lebenyek megtapadtak és szuperinfekció nem történt. A sacralis tájékon végzett glutealis izomlebennyel történő fedést követően a hosszan tartó immobilizáció és a társbetegségek súlyossága miatt a műtéti területet tehermentesíteni nem tudtuk, így a beteg kezelését a lebeny sebalaphoz történő rögzítésének elősegítésére NPWT-terápiával egészítettük ki, így gyorsítva fel a sebgyógyulást. Különböző eredetű alsó végtagi fekélyek gyógyulását alapjaiban változtatta meg a negatívnyomású sebkezelés. Következtetés: Mind a potenciálisan szeptikus műtéti terület előkészítésében, mind a különböző okokból zavart szenvedő sebgyógyulás felgyorsításában nagy szerepe van a negatívnyomás-terápiának, így a plasztikai rekonstrukcióban is alapvető helyet követel magának a betegek gyógyítása és a sebek kezelés során.

Dr. Juhász Boglárka, Dr. Tamás Róbert*, Dr. Jósvai János** (Gottsegen Kardiovaskularis Intézet, Szívsebészeti Osztály, Budapest, *Magánklinika, Budapest, **Szent Imre Kórház, Plasztikai Sebészeti Osztály, Budapest): COVID -19 Pandémia okozta kihívások egy szívsebész látószögéből

Bevezetés: A COVID-19 okozta világjárvány nemcsak globális egészségügyi, gazdasági és politikai problémákat generált; hanem mindannyiunk személyes életét is érintette. Megváltoztak a mindennapjaink, és legtöbbünk személyes tragédiákban is érintetté vált. Olyan megoldandó problémákkal találkoztunk, amelyekkel korábban soha nem gondoltuk, hogy szembesülhetünk. Célkitűzés: Előadásomban néhány, a pandémia okozta ellátási nehézségből adódó sebgyógyulási problémában (döntően decubitusban) szenvedő beteget szeretnék bemutatni. Betegeink között volt szívsebészeti beavatkozáson átesett és volt olyan, akinek nem volt primer szívsebészeti műtétje. A betegellátás során a negatívnyomás-terápia (NPWT) alkalmazása során szerzett tapasztalatainkat használtuk, melyet a megváltozott körülmények mellett oly sokszor módosítani kényszerültünk. Eredmény: A kezelési folyamat során döntően NPWT-t és intelligens kötszereket alkalmaztunk, melyet szükség esetén plasztikai sebészeti beavatkozással kombináltunk. Következtetés: Betegeink gyógyulását alapvetően az alapbetegség határozta meg, azonban az alkalmazott NPWT felgyorsította; egy estben, pedig közvetlen módon meg is mentette a beteg életét. Újabb ismereteink tovább erősítették a NPWT sebellátásban való létjogosultságát és a megfelelő, széleskörű használatának jelentőségét.

Prof. Dr. Juhász István, Ph. D., Dr. Szabó Éva, Dr. Emri Gabriella, Dr. Péter Zoltán (Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrklinika és Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen): „All-in”: tumoros alsóvégtagi fekélyek multidiszciplináris megközelítése és komplex kezelése

A lábszár területén jelentkező krónikus fekélyek számos kóroki előzmény hatására jelenhetnek meg. Kezelésük gyakran komoly kihívást jelent és komplex megközelítést igényel. Előadásunkban két beteg kórtörténete kerül ismertetésre, akiknek nagy kiterjedésű, a lábszár feszítő felszínén jelentkező, mélyebb szöveteket is érintő defektusát sebészi módszerrel és célzott (targeted) onkológiai terápiával sikeresen oldottuk meg. Mindkét esetben a meglévő krónikus vénás elégtelenség miatt a lábszár kétharmadára terjedő fekély a fennálló, elhúzódó gyulladás talaján kialakult tumoros infiltrációval kombinálódott. A sebészeti ellátást a szövettani mintavétel alapján indított célzott vismodegib kezelés egészítette ki, amelynek segítségével teljes gyógyulást értünk el. Mindkét esetet szorosan követjük, a betegek kórtörténete a tumor irányában végzett korai, szükség esetén ismételt diagnosztikus biopszia fontosságát támasztja alá.

Dr. Koleszár Vivien, Bor L., Polányi Cs., Erdős J.*, Rácz A.**, Varga T.**, Seli A., Ender F. (Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Sebészeti Osztály, * Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Osztály, ** Égés-Plasztikai Osztály, Budapest): A negatív nyomással végzett sebkezelés – NPWT – alkalmazása potenciálisan letális állapotokban

Potenciálisan letális károsodásnak azokat az állapotokat nevezzük, amelyek bizonyos körülmények hatására még kijavíthatók. A bemutatásra kerülő esetünkben egy 47 éves férfi beteg komplex terápiás megoldást igénylő kezelését ismertetjük. Kezeletlen diabeteses láb szindróma talaján kialakult sepsis, fasciitis necrotizans klinikai-radiomorfológiai képével került sürgősséggel átvételre osztályunkra, amely miatt feltárást, majd az alsó végtag valamennyi compartemenjét érintő fasciotomiát végeztünk. Az NPWT (Negative Pressure Wound Therapy) alkalmazását korai időpontban indítottuk meg, melynek hatására a végtag izomzata gyorsan visszanyerte életképességét, mély szöveti retentio nem alakult ki. A perzisztáló extrém leukocytosis (48.000) és a gyulladásos markerek (CRP 300, Pct: 5,6) a subcutist érintő progrediáló necrosis miatt alakultak ki, ezért ismételt necrectomiák váltak szükségessé. Kezelése során akut felső gastrointestinalis vérzése indult meg; intervenciós endoscopos ellátás keretében a Curling-fekély spriccelő ércsonkját (Forrest I/A) haemoclip és tonogénes infiltráció együttes alkalmazásával hatékonyan csillapítottuk. A kombinált célzott, széles spektrumú antibiotikumos kezelés és intenzív terápia ellenére szeptikus tünetei csak részlegesen regrediáltak, állapota az egész testre kiterjedő toxicus epidermalis necrolisis (Lyell szindróma) kialakulásával szövődött. Az alsó végtagon összességében 6%-s hámhiány keletkezett, ezért a nagy-égettek terápiás algoritmusa szerint folytatódott ellátása. Az NPWT kezelés intermittáló, majd continua üzemmódban valósult meg. A testfelszín fedése félvastag saját bőr implantatiojával történt, az NPWT kezelést ennek során is folytattuk a graftok helyben tartása és viabilitása megőrzése céljából. A negatívnyomás-terápia korai, a kórlefolyásnak megfelelő adekvát üzemmódban és fedési technikával történő alkalmazása a végtag-vesztéssel és életveszéllyel járó, potenciálisan letális multimorbiditás esetében hatékony eszköznek bizonyult.

Dr. Kovács L. András, Prof. Dr. Gyulai Rolland (Pécsi Tudományegyetem KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs): Lábszárfekély genetikai háttere

A lábszárfekély multifaktoriális eredetű, leggyakrabban vaszkuláris okok mellett metabolikus betegségek, hematológiai abnormalitások állnak a háttérben. Az alsó végtagon kialakuló ulcusnak döntő többségben vénás betegség az oka. Az előadás áttekinti a lábszárfekélyek hátterében álló valószínű genetikai prediszponáló tényezőket. Egyes génmutációk hematológiai, illetve véralvadási rendellenességet eredményezve mélyvénás trombózishoz, poszttrombotikus szindrómához, illetve a vénás fekély progressziójához vezetnek. Más mutációk a keratinociták proliferációjára, vagy a proinflammatorikus citokinszintre gyakorolt hatásuk révén befolyásolják a sebgyógyulást. Nemi kromoszóma aberrációk hormonális eltérések által játszanak szerepet a fekély kialakulásában. Bizonyos génmutáció pedig immundiszreguláció következtében vezet ulcus képződéshez. A szerzők hangsúlyozzák a genetikai vizsgálatok szerepét a fekélyek etiológiájának tisztázásában, ami a jövőben segíthet célzott oki terápia alkalmazásában.

Dr. Kökény Zoltán (Sebkezelő központ, Budapest): Granuflex-től – Granulox-ig. Avagy, mire taníthatott minket az MSKT az elmúlt 25 év alatt?

Saját, az MSKT kongresszusokon korábban tartott előadásaim alapján megpróbálom összefoglalni, miként jutottunk el a hipoxiát okozó, és annak kedvező hatásait kihasználó, általam a mai napig kedvelt hidrokolloid kötszerektől az ellentétes hatásmechanizmussal bíró, lokális oxigénterápiáig. Mit is tanulhattunk az MSKT kongresszusain, melyek a ma népszerű terápiás lehetőségek, és mit is rejteget a jövő? Melyek azok a gátak, amelyek 25 év után is nehezítik a munkánkat, és amelyeket naponta kell át(meg)hágnunk? Szubjektív orvos-szakmai összefoglaló, jubileumi hangulatban.

Dr. Mecseky László (Diabétesz Láb Ambulancia, Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Traumatológia Tanszék, Végtagsebészeti Ambulancia; Kazincbarcikai Kórház; Dr. Kenessey Albert Kórház-RI Balassagyarmat; Szent Lázár Megyei Kórház-RI Salgótarján): Könyörgöm, ne nézzük el a diabétesz-láb krízis állapotait!

Sajnos ma is naponta törnek derékba életek indokolatlanul. A diabétesz két rettegett krízisállapota a szeptikus rém, a compartment/rekesz szindróma, és a láb csont-ízületi struktúrájának összeomlásával járó Charcot-osteoarthropathia feleslegesen szedi áldozatait. Sok mindent szajkózunk naponta megelőzésről, egy fontos diagnosztikus lépésnél mégis sorra bukik a rendszer. A hirtelen egyoldali láb/lábtő duzzanat esetén azonnali tehermentesítés mellett kell, hogy elkezdődjön az eszközös diagnosztika. Röntgenfelvételt készíttetni és kiértékelni kihagyhatatlan lépés. A diagnózishoz segítő kiegészítő felvételt régen a radiológus is indikálhatta, ma ezt valószínűleg a finanszírozási, a jogszabályi körülmények akadályozzák. Egy kétirányú lábfelvételen ugyanis sokszor rejtve maradnak centiméteres diszlokációval járó patológiás törések. Szerencsés lenne, ha ilyenkor a radiológus kérés nélkül készítene egy oldalirányú boka felvételt, amelyen az egész láb látszódna, egyértelművé válna a kritikus ficamodott helyzet. A kezelés arany órája hamar elmúlik, a hibák következménye visszafordíthatatlan. Rendkívül szomorú, hogy a lábtőcsont ficama, a „belső kavics” sokszor csak a láb kifekélyesedésekor kerül felfedezésre, de mint erről már ezen a fórumon szó esett, sokszor csak eredménytelen sebkezelés után. A két krízisállapot elkülönítését segíthetik a következők: levegőzárványok a lágyrészben rekesz szindrómára utalnak, a Mönckeberg mediasclerosis meszes falú erei pedig a Charcot-lábra jellemzőek. Digitális világunkban rutinná kell válnia a felvételek megtekintésének, és minden gyanús esetben CD-re kiírva a beteg kezébe kellene adni a felvételeket, mert nem biztos, hogy ugyanabban az egészségügyi egységben kezelőorvosra is talál. A betegutak még mindig tisztázatlanok. Ha légbuborékok vannak, azonnali hosszirányú feltárás szükséges rekesz szindróma miatt, ha lábtőcsont ficam van és a boltozat negatívvá kezd válni, azonnali gipszrögzítés ajánlott a Charcot deformációk és a kifekélyesedés megakadályozása érdekében. Ha a nagy deformáció bekövetkezik - mert a beteg saját lábán járja kálváriáját szakrendelésről szakrendelésre -, vagy a rekesz szindróma nem kerül azonnal feltárásra, egyenes az út a magas amputációig. Később a Charcot deformáció korrekciójára már nehéz operatőrt és alkalmas osztályt találni. Fentiekről szerencsére a hamarosan megjelenő szakmai ajánlás is útmutatóul szolgál.

Dr. Mészáros Gábor (Budapest): A sebkezelés magyar úttörői a 19. században

Nem könnyű meghatározni azt, hogy mikortól beszélhetünk a sebkezelés úttörőiről, hiszen sebek mindig voltak, már több ezer évvel ezelőtt is az akkori tudás birtokában (annak csekély volta miatt) empirikus alapon kísérelték meg begyógyítani a legkülönbözőbb sérülések, gennyedések, betegségek által keletkezett bőrfolytonossági hiányokat. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy ezek (mai szemmel nézve sokszor, sőt túlnyomórészt) meglehetősen bizarr eljárások voltak, mégis nagy részük ugyanazon célt próbálták szolgálni, melyeket ma is; a fertőzések távol tartását a sebektől és a hámosodás elősegítését. Ezek részletezése messze túlmutatna ezen előadás tartalmán és céljain. Azt gondolom, az „úttörők” jelzőt hagyjuk meg azoknak, akik már nem kizárólag tapasztalati alapon próbálták meg begyógyítani a sebeket, hanem a technika és (ennek következtében) az orvostudomány fejlődése alapján kezdtek foglalkozni a sebkezeléssel. Ez a 19. században következett be, amikor a mikroszkópos technika révén felfedezhették a kórokozókat és célzottan kezdhettek ellenük harcolni. Az érdekessége pedig az, hogy a legelsők még nem ismerték a mikroorganizmusokat, de már tudták, hogy „valami” ellen küzdeni kell. Tágabb értelemben ide kívánkozik Semmelweis Ignác neve is, aki ma már az aszepszishez és az antiszepszishez köthető elválaszthatatlanul. Aszepszis és antiszepszis az egyik bástya, amin a sebkezelés áll, a másik a sebhámosodás elősegítése. Ezeken a bástyákon állva emelendő ki Puky Ákos (1845-1905), Lister legkövetkezetesebb hazai követője, „A sebkezelés és a sebész első teendői” c. tan, és Schächter Miksa (1859-1917) „A helkologia és a sebkezelés” magántanára. De ugyanide sorolandó Gruby Dávid (1810-1898), a bakteriológia, a mikroszkópos fényképezés híres tanára, később pedig számos akkori híresség orvosa is, akinek pedig egy olyan nagy lépés fűződik a nevéhez a sebkezelés történetében, mint a vatta első alkalmazása a sebekre, az addig használt tépések helyett. Az előadás a 19. század ezen nagy orvosaival kíván foglalkozni.

Dr. Rédling Marianna, Dr. Telkes Márta (Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Bőrgyógyászat Szakrendelő és Gondozó, Budapest): A sebkörnyék gondozása a krónikus sebek kezelés során

A sebet közvetlenül övező bőrterület állapota jelentősen befolyásolja a seb gyógyulási esélyeit. Az sebkörnyék egy védőzóna, melynek kiterjedését a szakirodalomban a sebszél mentén 4 cm-es sávként határozzák meg, de a seb típusától, méretétől és elhelyezkedésétől függően ettől jelentős eltérések lehetnek.
A sebkörnyék egy igen sérülékeny terület. Az itt kialakuló szövődmények gyakoriak, a seb progresszióját okozhatják, növelik a fertőzés kockázatát, rontják az életminőséget és emelik a sebkezelés költségét.
A sebkörnyék károsodásának leggyakoribb oka a biológiailag aktív sebváladék okozta nedves környezet, a kötszerek és kötésrögzítők okozta bőrsérülések, a sebkezelésben és bőrápolásban alkalmazott externák kiváltotta dermatitisek, de hátterében állhat számos - a beteghez és környezetéhez köthető- egyéb faktor is.
Helyes technikával végzett sebkezeléssel, a seb stádiumának megfelelő, optimális váladékkontrollt biztosító kötszerek és fizikai eljárások, valamint a bőr barrier funkcióját védő készítmények alkalmazásával a sebkörnyék integritásának megőrzésére kell törekedni. A sebkörnyék károsodása esetén gyors, multidiszciplináris szemléletű kezelés szükséges.
Az előadásban összefoglaljuk a sebkörnyék károsodásának rizikófaktorait, okait, az állapot felmérésének szempontjait, a megelőzés és a kezelés főbb lépéseit.

Dr. Rozsos István (Theta Központ, Pécs, Budapest): Könyörgőm, ne nézzük el – a korszerűtlen eszközöket a krónikus sebek kezelésében

Mecseky Laci kollégám és Barátom azt mondta nekem a napokban, hogy olyan címet adott az ez évi előadása témájának, hogy attól csak felkapják a fejüket az érdeklődők.
Én meg úgy gondoltam, ha együtt könyörgök vele, akkor talán hangosabb lesz ez a fohász.
És okunk van mindkettőnknek, mert következetes harcot vívunk a cukorbeteg láb gyógyításáért, mégis időről-időre szembesülünk a szakmaiságot nélkülöző megoldásokkal, idejét múlt módszerek és eszközök ismételt felbukkanásával.
A sebellátás-sebtisztítás témakörében még mindig használnak elavult toxikus oldatokat, a sebfedésben visszatért a száraz fedés.
Indokolják ezt hagyománytisztelettel, gazdasági nehézségekkel egyaránt, de az eredmény szempontjából - hogy a láb elveszthet - ezek számomra gyengécske indoklások.
Sajnos fokozódik a feszültség az egész társadalomban – ez óvatosságra inti az embert –, de addig nem szabad eljutnunk, hogy szemérmességből, udvariasságból elfogadjuk ezeket a hibás döntéseket.
Igenis fontos kiállni a fejlődés mellett, még akkor is, ha nyilvánosan megfeddik az embert vélemény nyilvánítása miatt.
Előadásomban újra tárgyalom a krónikus sebek ellátásának technikai újításait, amit mindenki számára javaslok követni, mert csak a következetes és minden szempontra kiterjedő kezelési rendszerek hozzák meg az egyre türelmetlenebbül várt eredményt.

Dr. Sugár István, med. habil. (Semmelweis Egyetem Sebészeti Transzplantációs és Gastroenterológiai Klinika, Budapest): Negyedszázad múltán...

A Magyar Sebkezelő Társaság jelentős jubileumhoz érkezett. Megalakításának 25. évfordulóját ünnepeltük a napokban. A Társelnök apriori kötelessége megosztani a Tagsággal, a Kongresszus résztvevőivel az emlékezés örömét, felvillantani sikereket, kudarcokat. Az évek alatt pótolhatatlan, karizmatikus egyéniségek, barátok hagytak itt bennünket örökre. Az Ő emlékük, munkásságuk, eddigi eredményeink buzdítsanak Mindannyiunkat munkánk, feladatunk folytatására, fáradhatatlanul.

Szabóné Dr. Révész Erzsébet, Ph. D. hallgató, Dr. Montskó Valéria (Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár): A sebkezelés és a táplálásterápia nehézségei egy ritka etiológiájú, szeptikus eset kapcsán

A sebkezelésben alapvető fontosságú a seb kialakulását képező etiológiai ok feltérképezése. Ennek hiányában nehézkes, sok esetben lehetetlen a sebgyógyulás megfelelő támogatása. A seb keletkezését okozó alapbetegség kezelése elsődleges fontosságú egy szeptikus állapotú beteg esetében. Két ritka betegség együttes előfordulását szeretnénk bemutatni egy szeptikus állapotú beteg kapcsán, ahol rohamos állapot- és sebstátusz romlás mellett versenyt futva az idővel próbáltunk minél előbb diagnózishoz jutni. A szeptikus folyamatban a széles spektrumú antibiotikum adása során fontos a beteg megfelelő táplálása is. A seb gyógyulása mellett a komplex kezelés során jelentkező hasmenés, étvágytalanság, a kivizsgálások miatti éheztetés jelentősen ronthatja a beteg általános állapotát és hátráltatja a sebgyógyulás folyamatát.

Dr. Szentkereszty Zsolt, Ph. D., *Dr. Kovács A., Dr. Bernscherer Gy., Dr. Enyedi A., Dr. Tóth D. (Debreceni Egyetem ÁOK, Sebészeti Intézet, *Debreceni Egyetem ÁOK, Debrecen): A sternoclaviculáris ízület gennyedésének negatívnyomás-kezelése

Bevezetés: A sternoclaviculáris ízület gennyes gyulladása ritka betegség. Immunszupprimált állapotok, cukorbetegség, trauma, krónikus alkoholizmus a leggyakoribb hajlamosító tényezők a betegség kialakulásában. A korrekt diagnózis CT vizsgálattal lehetséges. A betegség konzervatív kezelése az esetek többségében hatástalan. Végleges gyógyuláshoz csak az ízület radikális resectiója vezethet. Ennek kiegészítésére jó eredménnyel alkalmazható a negatívnyomás-terápia.
Betegek és módszer: A Debreceni Egyetem Sebészeti Intézetben 2013-2020 között sternoclaviculáris ízületi gennyedés miatt negatívnyomás-terápiával 6 férfi beteget (átlagéletkor: 59,3 év) kezeltek. Öt esetben (83,3%) diabetes, három esetben (50%) alkoholizmus volt ismert, mint etiológiai tényező. A diagnózist mindig CT vizsgálat erősítette meg. Első kezelésként 3 beteg (50%) részesült önálló antibiotikum terápiában, mely eredménytelen volt. Később mind a 6 betegnél (100%) a sternoclaviculáris ízület radikális resectiója történt negatívnyomás-terápiával kiegészítve. Később a sebet zárták, vagy nyitva kezelték a teljes gyógyulásig.
Eredmények: Intraoperatív sebészi szövődmény nem volt. Posztoperatív szakaszban 3 betegnél (50 %) lépett fel szövődmény, egy betegnél (16,7%) újabb műtét volt szükséges. Egy beteg (16,7%) gastrointestinális vérzést követően kialakuló refrakter metabolikus acidózis miatt elhunyt. A betegek 83,3%-a gyógyult. A betegség specifikus gyógyulási aránya 100% volt.
Következtetés: A sternoclaviculáris ízület gennyes gyulladása esetén a negatívnyomás-terápiával kiegészített radikális ízületi resectio első vonalbeli kezelésként ajánlható.

Prof. Dr. Szokoly Miklós, Ph. D., Dr. Süle András, Ph. D., Dr. Hlavács Tünde (Péterfy Kórház-Rendelőintézet, Budapest): A diabeteses láb műtétei, prevenciója

Az előadás arra kíván választ adni, hogy van-e igazán optimális sebészi kezelése a diabétesz lábnak? Milyen beavatkozások preferálhatók a folyamat progressziójának megállítása érdekében?

Dr. Szolnoky Győző, Ph, D., Dr. Kui Róbert, Dr. Degovics Döniz, Dr. Vasas Judit, Dr. Kemény Lajos (Flebo-Limfologiai és Sebkezelő Részleg, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged): Autológ és heterológ helyi biológiai sebkezelés: villanás a perifériáról

A szerzők részben saját tapasztalataik alapján, irodalmi adatokkal alátámasztva mutatják be az autológ vér- és véralvadék, vérlemezkében gazdag fibrin alkalmazását, illetve a különböző heterológ eredetű sebfedési lehetőségeket.