Magas vérnyomás és sebkezelés

A Magyar Tudomány Ünnepe „Tudományünnep+” című esti előadás-sorozatának keretében az mta.hu november 17-i tudósítása szerint referátum hangzott el a szívinfarktus, az érszűkület és a stroke előhírnökéről, a magas vérnyomásról. Az előadás a tünetmentes hipertóniás betegek vizsgálatával szerzett kutatási eredményeket tekintette át. Laboratóriumi, ultrahang- és pszichológiai tesztek együttes használatával ugyanis megállapították, hogy már a csak rövid ideje fennálló magas vérnyomás is rontja az érfal állapotát, annak rugalmasságát, sőt a kognitív teljesítményt (figyelem, memória stb.) is. Vajon hatással van a sebkezelésre és a sebgyógyulásra is? – ezzel foglalkozom a mostani blogbejegyzésben.

A Wikipédia szerint a vérkeringés fenntartásához szükséges vérnyomás a vérpálya központi és környéki része közötti nyomáskülönbség, ami alatt általánosságban, a nagy artériákban mérhető nyomást értjük. A szív elernyedésekor a vérnyomást bizonyos ereknek a rugalmassága tartja fenn. Így alakul ki a vérnyomás két értéke a (szisztolés) és (diasztolés) vérnyomás. A diasztolés érték emelkedése inkább a magas vérnyomás betegség jellemzője, míg a szisztolés és diasztolés érték közötti különbség növekedése — egyéb okokat (pl. billentyűelégtelenség) mellőzve — az erek rugalmasságának csökkenésére utal (időskori érelmeszesedés). A hipertónia, nem csupán egy egyszerű vérnyomás-emelkedést jelent, hanem egy krónikus állapotot, amely hosszú távon károsíthatja az érrendszert. Külön érdekes lehet ebből a szempontból, hogy a hipertenzió a cukorbetegek (elsősorban a 2-es tipusú) közel 50%-ánál mutatható ki, s az ulcus cruris kialakulására hajlamosító társbetegségek közül az egyik legfontosabb.

A bevezetőben feltett kérdésre a ChatGPT úgy válaszolt, hogy a sebgyógyulás során az immunrendszer, a vérkeringés és a sejtek szorosan együttműködnek a sérült terület helyreállításában. A magas vérnyomás ezt a folyamatot a következő módokon befolyásolhatja:

1. Csökkent véráramlás
A hipertónia sérülést okozhat az érfalakban, ami csökkentheti a véráramlást. A sebek gyógyulásához azonban fontos, hogy a sejtanyagok és az oxigén elérjék a sérült területet. Amennyiben a véráramlás korlátozott, a sebgyógyulás lassabb lehet.

2. Gyulladás
A magas vérnyomás gyakran jár együtt krónikus gyulladással, ami szintén befolyásolhatja a sebgyógyulást. A gyulladásos folyamatok a sebgyógyulást elősegítik, de ha ezek a folyamatok túlzottá válnak vagy túl hosszú ideig tartanak, akkor gátolhatják a gyógyulást.

3. Az immunrendszer károsodása
A magas vérnyomás károsíthatja az immunrendszer működését, és az immunrendszer kulcsfontosságú a sebgyógyulásban. Ha az immunrendszer nem megfelelően működik, a fertőzések alakulhatnak is, és lassabb lehet a sebgyógyulás.

A témát a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk több cikke is érinti. Például a 2012/2. számban Rédling Marianna és Daróczy Judit (Budapest) a diabéteszes betegek kompressziós kezelésének biztonságos alkalmazásáról (vénás eredetű lábszárfekély kezelése során) írva leszögezték, hogy a beteg hozzátartozóját / ápolóját meg kell tanítani a fásli helyes alkalmazására, amennyiben a beteg a kezek neuropátiája / rossz látása miatt az önálló fáslizásra nem képes. Rendszeres vérnyomás-ellenőrzés szükséges a kompressziós kezelés bevezetésekor. A lábszárfekélyes végtag ödémája diabéteszes betegeknél gyakran szív- és/vagy veseeredetű (is). Masszív ödéma esetén a fáslizás bevezetése előtt, és az ödéma kiürüléséig kardiológiai / nefrológiai konzílium véleménye alapján a diuretikus terápia módosítása szükséges. Fájdalmas neuropátia esetén éjszaka a fáslit el lehet távolítani. Szóba került az MSKT ezévi kongresszusán is, mint az anabolikus szteroid szedésének egyik mellékhatása (vérnyomás növekedés), s az anabolikus szteroid abúzus okozta artériás trombózis esetleg végtagvesztéssel jár.

Ami a külföldi szakirodalmat illeti, menjünk vissza az időben 2003-ig, amikor David J. Morgalis (Philadelphia, USA) és munkatársai azokat az állapotokat vizsgálták, amelyek a nyomási fekélyek kockázati tényezői közé tartoznak ambuláns körülmények között. Azt állapították meg, hogy az angina, a magas vérnyomás és a tüdőgyulladás fordítottan függ össze a nyomási fekély kialakulásával. Szintén fordított összefüggés mutatkozott a nyomási fekély kialakulása és a szívinfarktus között is.

2011-ben jelent meg Awad A. Ahmed (Philadelphia, USA) és munkatársai tanulmánya arról, hogy a hipertóniás betegek késleltetett sebgyógyulást mutatnak a teljes csípőízületi arthroplasztikát követően. Azoknál a betegeknél, akiknél a seb-drenázs elhúzódik, nagyobb a fertőzés kockázata. Az orvosoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk az ilyen páciensek fertőzés-megelőzési stratégiáira.

Chenyu Huang és Rei Ogawa (Peking, Kína és Tokió, Japán) 2014-ben bizonyították be azt a hipotézist, hogy a szisztémás hipertónia szerepet játszik a patológiás hegesedésben. A magas vérnyomás olyan változásokkal jár, amelyek hasonlítanak a kóros hegfejlődést jellemző rendellenes bőrseb-gyógyulási fázisokhoz. A keloidokat és a hipertrófiás hegeket alkotó sejtek (endothelsejtek, periciták/miofibroblasztok, dermális fibroblasztok és hízósejtek) profibrotikus funkcionális változásaival és a profibrotikus extracelluláris mátrix-remodellinggel is társul. Ezeket a magas vérnyomással összefüggő változásokat bizonyos mértékig a gyulladás, a hipoxia és az angiotenzin / renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer közvetíti. Így a hipertónia súlyosbító / kockázati tényező lehet a keloidok és a hipertrófiás hegek esetében. Ez segít azonosítani azokat a betegeket, akik hajlamosak súlyos hegekre a műtét vagy a műtét utáni kiújulás után. Ezenkívül a magas vérnyomás okozta fibrózis megelőzésére és kezelésére szolgáló farmakológiai szerek más szervekben is hasznosak lehetnek keloidok / hipertrófiás hegek esetében.

Hanan Khalil (Melbourne, Ausztrália) és munkatársai a sebgyógyulási időt befolyásoló faktorokat felsoroló 2015-ös bizonyítékokon alapuló elemzésükben a Mobile Wound Care (MWC) adatbázist használták, amely a sebgyógyulást befolyásoló elemeket 3 csoportba sorolta – a gyógyulást befolyásoló tényezőkre, a sebgyógyulást befolyásoló gyógyszerekre és a társbetegségekre. Ez utóbbiak között a cukorbetegség, az osteoarthritisz, a perifériás érbetegségek és a cellulitisz mellett felsorolják a magas vérnyomást is. Olyannyira, hogy a tanulmány egyik táblázatában a legelterjedtebb társbetegségként (52%) szerepel (a cukorbetegség 25%).

2017-ben Guoyin Liu és munkatársai úgy összegezték eredményeiket a magas vérnyomás hatásáról a késleltetett sebgyógyulásra a combfejpótlást követően, hogy a késleltetett sebgyógyulás prevalenciája szignifikánsan magasabb volt a hipertóniás csoportban, mint a kontrollcsoportban. A magas vérnyomásos betegeknél nagyobb volt az elhúzódó sebváladékozás és a késleltetett gyógyulás kockázata, mint a normális vérnyomású társaikban, és a hipertónia a késlekedő sebgyógyulás egyik fontos befolyásoló tényezője.

Ugyanebben az évben egy a Johns Hopkins által vezetett nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy a gyakori vérnyomáscsökkentő tabletták egy csoportjából készült, helyileg alkalmazható gél, amely blokkolja a gyulladásos folyamatokat, felgyorsítja a krónikus bőrsebek gyógyulását egerekben és sertésekben. Peter Abadir és munkatársai kutatási eredményei azt mutatták, hogy a valsartan hatékonyabban gyorsította fel a sebgyógyulást, mint a losartan, anélkül, hogy a valsartan-dózisok gyógyítási idejében szignifikáns különbség lenne. Az 1%-os valsartan volt a legnagyobb hatással a teljes záródásra a többi szerhez képest, és a 10%-os lasartan vezetett a legrosszabb sebgyógyuláshoz, ami a tudósok szerint a toxicitásnak volt tulajdonítható.

2022-ben Theebanraja Ramalingam (Kelantan, Malajzia) és munkatársai pedig azt mutatták ki, hogy a dohányzási szokások, a társbetegségek, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás, a sebgyógyulási folyamatot befolyásoló és több krónikus sebet okozó tényezők. Szignifikáns összefüggéseket találtak a sebgyógyulási idő és a dohányzási státusz, a cukorbetegség és a magas vérnyomás között. Ezen kívül szignifikáns különbséget találtak a kezdeti sebméretben a 3 hónapnál rövidebb sebgyógyulási idővel rendelkező betegek és a több mint 3 hónapos betegek között is. A seb méretének egységnyi növekedése (cm3) 1%-kal növeli a krónikus seb esélyét.

E néhány szemelvényből is megállapíthatjuk, hogy az egészséges vérnyomás fenntartása fontos az általános egészség és a sebgyógyulás szempontjából is. A megfelelő vérnyomáskezelés és az életmódbeli változtatások, például a rendszeres testmozgás és az egészséges étkezés, hozzájárulhatnak a vérnyomás szabályozásához és így a sebgyógyulás elősegítéséhez is.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!