Magyar Sebkezelő Társaság

A Magyar Sebkezelő Társaság XXV. (Jubileumi) Kongresszusa
Budapest, 2023. október 26-27.


Beérkezett előadáskivonatok

(utolsó módosítás: 2023. szeptember 20.)

Benkó Alizarcképe Benkó Aliz, MsC., MBA, Ph. D. jelölt (Hartmann-Rico Hungária Kft., Biatorbágy): Küldetésünk: a fertőzések megelőzése

A kórházi fertőzések nem csupán a betegek életét fenyegetik, de emellett sok más szinten is negatív hatást gyakorolnak az egészségügyi intézményekre. A kórházi fertőzésekkel küzdő egészségügyi szakembereknek kevesebb idejük marad az alapvető betegellátási és kötelező adminisztrációs feladatokra, ami jelentős stresszt és feszültséget okoz a rendszerben. Ezen kívül a kórházi fertőzések megnövekedett száma miatt nagyobb erőforrás felhasználásra kényszerülő intézmény súlyos gazdasági következményekkel is szembesülhet, az egészségügyi intézmény egzisztenciája és hírneve is sérül. Több szempontból is alapvető fontosságú a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által javasolt multimodális fertőzésmegelőzést támogató megoldások alkalmazása.
A HARTMANN kezdeményezése – a Küldetésünk: a fertőzések megelőzése (M:IP) program a fenti stratégia alkalmazását segíti elő . Ügyfeleinkkel szorosan együttműködve, maximális hatékonyságot érhetünk el a kórházi fertőzések leküzdésében. Elősegítjük felhasználóink számára a higiénés szabványoknak, előírásoknak való megfelelést, javítjuk a működés minőségét és mindezekkel együtt csökkentjük az intézmények gazdasági kockázatait.
A Küldetésünk: a fertőzések megelőzése program során a HARTMANN arra törekszik, hogy kiemelt szakmai partnerként működjön együtt az egészségügyi rendszer minden szereplőjével a fertőzések negatív hatásainak minimalizálását célzó fejlesztési folyamatban, melynek minden lépését támogatjuk szakértelmünkkel, termékválasztékunkkal és innovatív megoldásainkkal.

Cseh Borbála arcképe Cseh Borbála, MSc. SE ETDI doktorandusz (Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft., Miskolc, Budapest): Beszámoló az országos decubitus prevenció és ellátás gyakorlatát felmérő országos kérdőív eredményeiről

Háttér: A nyomási fekély ellátására és annak prevenciójára irányuló tevékenységek a szociális és az egészségügyi szektorban is megjelennek. A nyomási fekély a tartós mozgásképtelen állapotokra jellemző, de nem szögezhetjük le, hogy egyértelműen a tartós fekvőbeteg ellátást nyújtó ellátási formákban találkozhatunk a problémával. Keringészavar esetén pár óra alatt számolhatunk megjelenésével a koraszülött korosztályban is. A COVID-19 vírusfertőzésben szenvedő lélegeztetett betegeknél órák alatt ki tudtak alakulni nyomási fekélyek korábban ritkának tartott előfordulási helyeken. A tapasztalatok még inkább ráirányították figyelmünket az alapos és kiterjedt kockázati szűrésre. Leszögezhető tehát, hogy a nyomási fekélyben szenvedő betegek csökkenő életminősége és az előfordulás gyakorisága miatt népegészségügyi problémaként is megjelenik. Módszer: Az előadásban az állami kórházak körében végzett országos decubitus felmérés releváns eredményeit ismertetjük a decubitus prevenció és ellátás szervezeti és menedzsmenti tényezőire fókuszálva. Eredmények: A nyomási fekély prevenciója és ellátása az egészségügyi szektor minőségi indikátoraként jelenik meg. A nyomási fekély ellátás intézményen belüli szabályozottsága heterogén. A 86 intézményből 39 intézménynek van nyomási fekély ellátási protokollja, 17 intézmény dokumentuma minősíthető újkeletűnek (2021 utáni) A szabályozók több mint háromnegyedét határozatlan időre készítették el az intézmények, felülvizsgálatukat pár intézmény végzi rendszeresen. Felmérésünkben 61 intézmény (71%) jelezte azt, hogy működtet intézményi szinten nyomási fekély team-et. A kisebb kórházak közel 40%-ban nincs team. A válaszadók közül 55 intézmény (64%) használ profilaktikus kötszert. A profilaktikus kötszerhasználati hajlandóság nagyobb arányban valósul meg, ahol működik nyomási fekély team. Megbeszélés, következtetés: Az országos felmérés alapján elmondható, hogy a hazai jó gyakorlatok szigetszerűen működnek, jelentési rendszerünk inhomogén, a dokumentáció nem egységes az intézményrendszerünkben. Hiányoznak a szakmai monitoring mutatók, minőségi indikátorok, esetlegesek az intézményi szintű ráfordításelemzések, kontrolling jellegű visszamutatások, amelyek a költség- és költséghatékonysági elemzések alapját képezik.

Csépleő Viktória arcképe Csépleő Viktória ápolási igazgató (Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet, Nagykőrös): Nyomási fekély kockázatfelmérő skálák – szakemberek, akik mögötte vannak

A mindennapi betegellátás, ápolás során – legyen az hazai vagy külföldi egészségügyi intézmény – nincs olyan szakdolgozó, aki a szakmai képzése, illetve szakmai munkája során ne találkozott volna a különböző, a nyomási fekély kialakulásának/keletkezésének kockázatát felmérő skálákkal, úgy mint a Norton-skála, a Braden-skála vagy a Waterlow skála. Tanulmányaink során hallhattuk és sajátítottuk el oktatóinktól ezen skálák jellemzőit, használatuk, értékelésük módját. A napi gyakorlatban szinte automatikusan töltjük (papír alapon vagy elektronikus úton) ezeket a skálákat, értelmezzük a kapott eredményeket, és megelőző/prevenciós tevékenységet látunk el, valamint elvégezzük a terápiás eljárásokat, ez a rutin a mindennapok része. Az elmúlt időszak arra ösztönzött, hogy utánanézzek annak, kik is voltak azok a szakemberek, akik megalkották ezeket a skálákat? Kiknek köszönhetjük ezeket a forradalmi felfedezéseket, kik voltak azok, akik felismerték az ápolásban/ellátásban rejlő kockázatokat, akik vizsgálatokat/kutatásokat folytattak ezzel kapcsolatban, majd eredményeiket közölték, és azok használata több évtized elteltével is a mindennapjaink része, illetve alapjául szolgál más kutatásoknak? Előadásomban a három szakember – Doreen Norton, Barbara J. Braden és Judith Amy Waterlow – életútját, és az általuk kidolgozott skálák „megszületésének” körülményeit szeretném bemutatni. E három szakember sajnos már nincs közöttünk, de tulajdonképpen minden nap velünk vannak!

Prof. Dr. Daróczy Judit arcképe Prof. Dr. Daróczy Judit, az MTA doktora (Istenhegyi Magánklinika Zrt., Budapest): A cukorbeteg láb sebeinek ellátása

A cukorbeteg lábon a seb kialakulásának okai: neuropátia, angiopátia, fertőzés. A sebgyógyulás összetett, programozott folyamat, amelyet a sejtek által termelt citokinek, és növekedési faktorok befolyásolnak. Cukorbetegségben az un. glukóztoxicitás következtében a poliol-anyagcsereút, a TGF-béta és VEGF gén fokozott expressziója, a monocyta-makrofág sejtek citokin termelése fokozza a szövetkárosodást, csökken az antibakteriális hatás, a vasoaktív anyagok (VEGF, PDGF, TGF-béta, EGF, stb.) termelődése és az angiogenezis csökken.
A sebkezelésben javasolt algoritmusok olyan kezelési útmutatók, amelyek biztosítják a szakszerű sebkezelés végrehajtását. TIME algoritmus (Tissue, Inflammation, Moisture, Epthelization): rögzíti annak a kezelési irányelvnek a fontosságát, amelyet a sebkezelés során követni kell. Háromszög (Triangle) algoritmus: az anatomiai viszonyokat figyelembe véve meghatározza a kezelés elemeit – a sebalap, a sebszél és a seb környezete.
A sebellátás multidiszciplináris - háziorvos, diabetologus, bőrgyógyász, angiologus, neurologus, érsebész, ortopéd szakorvos közreműködése szükséges. A gondozásban önálló kompetenciával rendelkező podiáterre is szükség van.

Dr. Farkas Péter arcképe Dr. Farkas Péter (Országos Mozgásszervi Intézet – OORI, Budapest): Fertőtlenítőszerek használata a krónikus sebek kezelése során

Bevezetés: A krónikus sebek kezelésére használt anyagok, eszközök, technológiák terén az elmúlt néhány évtizedben hatalmas fejlődést lehet látni. A korszerű sebkezelő anyagok, az új módszerek egyre könnyebben hozzáférhetők Magyarországon is. A sebfertőtlenítésre használt anyagok is megváltoztak, az antibiotikumok mellett egyre nagyobb szerep jut a különböző speciális fertőtlenítő szereknek. A régebben használt alkohol, jód és hidrogén-peroxid tartalmú készítményeket új fejlesztések váltották fel. Ezek között az oktenidin, polihexametilen-biguanid (PHMB), povidon-jód a legismertebbek.
Megbeszélés: A krónikus sebek felszínén szinte mindig találhatóak baktériumok, ezek azonban többnyire veszélytelenek, a bakteriális kolonizáció nem okoz klinikai tüneteket. Az alapbetegség, a szervezet immunitása, a helyi viszonyok, a vérellátás károsodása során azonban ezek a kórokozók a seb környezetében akár súlyos infekciók kialakulását is eredményezhetik, ami nagy kihívást jelent a gyógyítók számára. A folyamat megelőzésében, illetve a kialakult bőr- és lágyrész infekciók kezelésében jelentős szerepük van a különböző antiszeptikumoknak. A szakszerű sebellátás anyagai, eszközei mellett egyre több, egyszerre több támadásponton is ható, a rezisztencia kialakulását jelentősen nem növelő, modern, a mikroorganizmusok lokális növekedését gátló antiszeptikumot használunk, ezek a szerek a mindennapi klinikai sebkezelési gyakorlat részévé váltak.
Konklúzió: A leszálló ágban lévő - reményeink szerint lassan teljesen eltűnő, vagy a mindennapi életünk egyszerű velejárójává váló - Covid-pandémia megerősítette a lokálisan alkalmazott, nem antibiotikum tartalmú antiszeptikumok használatának fontosságát. A kéz- és eszközfertőtlenítés a mindennapi életünk részévé vált, a különböző seb- és nyálkahártya fertőtlenítők használata egyre elfogadottabb és népszerűbb, nemcsak a sebkezeléssel foglalkozó szakemberek körében, hanem a lakosság, a felhasználók, a betegek között is.

Dr. Farkas Szabolcs Dávid arcképe Dr. Farkas Szabolcs Dávid (Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Győr): Fertőzött sebek kezelése. Kihívások és megoldások

A társadalom változó higiénés viszonyai, a felelőtlenül indított antbiotikus terápiák valamint a sokszor félresikerült sebkezelések miatt az ellátó sokszor törheti a fejét, hogy miként lásson neki egy hosszabb ideje fennálló szemlátomást kolonizált seb kezeléséhez. Szerencsére a gyártók innovatív tevékenységének kötszerek széles palettájából válogathatunk, bár néha pont a bőség zavarában nehéz dönteni miként kezeljünk egy ilyen sebet. Előadásomban ezekhez a kezdeti kérdésekhez szeretnék útmutatást nyújtani.

Győri Tünde arcképe Győri Tünde Júlia, diplomás ápoló, Gelsi Eleonóra (Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Klinika C épület Angiológia és Aferesis Részleg, Debrecen): A diabéteszes láb komplex kezelése (Esetbemutatás)

Bevezetés: Összefoglaló neve a cukorbetegek lábán kialakuló összetett patomechanizmusú tünetegyüttesnek, aminek alapja a kóros szénhidrát-anyagcsere. A diabeteszes betegek 15%-ánál fordul elő lábseb életük során. Ha már volt sebe, évente 30-100%-nál újul ki a seb. Kialakulásában komplex tényezők játszanak szerepet: idegi károsodás (neuropathia; szenzoros-motoros), csont- és ízületi elváltozások (Charcot láb), bőr- és körömbetegségek és a kapcsolódó fertőzések, magas vér viszkozitás. A tünetek a cukorbetegség késői szövődményei, nem megfelelő kezelésük a nem traumás amputációk 85%-át teszik ki. A nem gyógyuló sebek korszerű és költséghatékony kezelése epidemiológiailag fontos kérdés. A szakszerűtlen és nem célirányos kezelések állapotromláshoz, súlyosabb szövődmények kialakulásához vezetnek (szepszis, amputáció, trombózis). A beteg életminősége romlik, munkaképtelenné válhat. A krónikus seb miatt kezelt beteg közvetett ellátása költségigényes. Módszer: Az alsó végtagi krónikus végtagischaemia szövődményeinek kezelésében elért eredményeinket K. K. 59 éves férfi betegünk esetével szemléltetném. A Reoferezis, az irányított sebkezelés, a beteg edukáció eredményeit fotodokumentációval és számszerű laboreredményekkel támasztanám alá. Következtetés: A diabeteszes láb és szövődményeinek sikeres gyógyítása komplex TEAM munkán alapul, amely magában foglalja a beteg és hozzátartozóinak pozitív complience-t és az egészségügyi szakterületek közötti sikeres együttműködést.

Dr. Hevér Tímea arcképe Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (ÉPC-Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): A diabéteszes betegek nehezen gyógyuló sebeinek a kezelése és végtagmentő sebészete

A krónikus alsó végtagi fekélyek etiológiája változatos. A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt sebek többnyire szükségtelenül sok amputációhoz vezetnek. Az előadás célja, hogy összefoglalja a cukorbetegek alsó végtagi sebeinek hatékony kezelését. Számos kardiológiai kórkép esetében fontos, hogy a betegnek ne legyen fertőzése vagy sebe, ezért fontos a krónikus lábszárfekélyek mielőbbi gyógyítása vagy az alsó végtag amputálása. A perifériás artériás érbetegség és a cukorbetegség világszerte az alsó végtagi amputációk fő okai. A VASCUNET felmérés szerint Magyarországon az európai országok közül a legmagasabb az amputációs ráta, ezért nagyon fontos az elsődleges betegség diagnosztizálása és az egyéni, komplex terápia időben történő kialakítása. A lakosság és a háziorvosok képzése segítheti, hogy a betegek időben szakorvoshoz forduljanak. A megfelelő otthoni sebkezelés folytatásához a betegek és a hozzátartozók képzése elengedhetetlen.

Dr. Hevér Tímea, Ph. D., Solymosi Kinga (ÉPC-Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): Anabolikus szteroid abusus okozta artériás thrombosis – végtagvesztés?

Az anabolikus szteroid szedése számos mellékhatással jár, a hormonális hatások, a májkárosodás, vérnyomás növekedés, zsíranyagcsere károsodása, immunkárosodás, bőrtünetek mellett artériás thrombosisok is kialakulhatnak. A bemutatott esetben a 46 éves férfi 10 éve kúraszerűen anabolikus szteroidot használt. Kórházba kerülésekor három napja bal láb fájdalomról panaszkodott, melynek hátterében bal iliaca és popliteo-cruralis artériák elzáródása igazolódott. Embolectomiát végeztünk, fasciotomiával kiegészítve. Két nap múlva panaszok fokozódása miatt készült CT angiographia a bal csípőverőérben lebegő thrombust, a lábszári erek ismételt elzáródását mutatta. A CT-n továbbá a máj, jobb vese, belek károsodása, és az a.mesenterica superior részlegesen thrombotizálódott. Ismételt embolectomia sem hozott végleges eredményt. Az esetleges végtagvesztés esélye fokozott volt. Az opiát fájdalomcsillapító igényű végtag ischaemiáját, – mivel centralis embolia forrás nem igazolódott – értágító infúziós kezeléssel kompenzáltuk. A fasciotomia sebe rendszeres sebészeti kontroll mellett gyógyhajlamot mutatott. A betegnek hazabocsátásakor részletes felvilágosítást követően gyógyszereket, fizikai érterápiát, tápszereket és heti rendszerességgel szakambulanciánkon végzett kötéscseréket írtunk elő. A beteg együttműködésének köszönhetően sikerült elérni a teljes gyógyulást és a korábbi munkájába való visszatérést.

Dr. Hevér Tímea, Ph. D., Solymosi Kinga (ÉPC-Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): Számos betegség együttes jelenléte és még a pyoderma gangraenosum is!

A pyoderma gangrenosum ritka, autoinflammatorikus neutrofil, gyorsan progrediáló, fekélyes bőrbetegség, mely nem könnyen diagnosztizálható. Esetünkben a 66 éves férfi előzményében számos betegség, többek között vénás elégtelenség, verőérbetegség, izületi arthrosisos panaszok szerepelnek. Az opiát analgetikum igényű csípőkopása miatt protézisbeültetésre vár, melynek előfeltétele a góctalanítás. A betegnél egy éve, atherosclerosis talaján kialakultnak véleményezett lábszárfekélyét a területi bőrgyógyászat kezelte. Hozzátartozó képi dokumentálása alapján javuló tendencia volt látható, de a lábszáron újabb fekélyek jelentek meg, amiért hozzánk fordult. A beteget alapos, érstátuszra is kiterjedő vizsgálat után tápszerekkel, fizikai érterápiára vonatkozó utasításokkal ellátva és kötszerváltást követően a több órányi utazástól megkímélve, s a családtagot is edukálva otthoni kötéscseréket és havonta személyes kontrollt javasoltunk. Azonban az egy hónapos kontrollnál a terápia alapján várható javulás nem indult el. Ezért a beteggel is egyeztetve heti rendszerességű, szakszemélyzet által végzett kötéscserékkel folytattuk a kezelést. Időközben érrekonstrukció is történt, így érstátusza rendeződött. Némi javulást követően azonban a sebek állapota romlott, mely felvetette, hogy egyéb kórkép, a pyoderma gangraenosum irányába végezzünk vizsgálatokat. Szövettan igazolta a feltételezést, de a panaszok fokozódása miatt már a mintavétellel egyidőben a szteroid kezelést megkezdtük. A kezelés eredményesnek bizonyult, s a sebek kiterjedése fokozatosan csökkent. Összefoglalásként elmondható, amennyiben a seb az optimalizált kezelési körülmények ellenére is progrediál, illetve nem mutat gyógyhajlamot, el kell gondolkodni milyen egyéb ok állhat a háttérben. Újonnan megjelenő bullákból kialakuló fekély felveti a pyoderma gangraenosum lehetőségét.

Józsa Gergő arcképe Józsa Gergő*,**, Dávidovics Kata*, Lőrincz Aba**, Lamberti Anna Gabriella*,**, Garami András**, Juhász Zsolt* (*Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika Manuális Tanszék, Sebészeti, Traumatológiai és Fül-orr-gégészeti Osztály, Pécs; **Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Transzlációs Medicina Intézet, Termofiziológia Tanszék, Pécs): Gyermekkori égési sérülések kezelése Polihexametilén-biguanid (PHMB) géllel - Esetismertetések

Bevezetés: A Lavanid® gél (PHMB, polihexanid) alkalmas krónikus sebek és égési sérülések kezelésére. A seb tisztításán és nedvesen tartásán túl antimikrobiális hatását is kihasználjuk. Védik a sebet a kívülről érkező baktériumok bejutásától. Célkitűzés: A Lavanid® géllel történő gyermekkori égéskezelés során elért eredmények bemutatása. Esetismertetés: 1. eset: Egy 6 éves fiúgyermek a bal combján kémiai égési sérülést szenvedett el. Emiatt necrectomia és autológ, félvastag bőrtranszplantáció történt. Az adó és a transzplantált területek fedése Grassolind® hálóval és polihexanid tartalmú géllel történt. 2. eset: Egy 2 éves lánygyermekre forró víz borult, a bal alkarján felületes másodfokú égési sérülés keletkezett. A sebek fedése hasonlóan az első esethez Grassolind® hálóval és polihexanid tartalmú géllel történt. Eredmények: A kezelés során a transzplantált bőrök megtapadását észleltük az égési sebek hámosodása mellett. Fertőzés, egyéb szövődmény nem jelentkezett. A gyermekek nyomon követése jelenleg is zajlik. A rövid távú eredményeink alapján a Grassolind® háló és a Lavanid® gél megfelelő fedést és környezetet biztosít a sebgyógyuláshoz. Következtetések: A kezdeti tapasztalatok alapján a vizsgált kezelési eljárás kíméletes, gyermekbarát, valamint jó sebgyógyulást és kedvező kozmetikai eredményt biztosít.

Prof. Dr. Juhász István arcképe Prof. Dr. Juhász István, Ph. D. (Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrklinika és Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen): Bőrpótlás egyszerűen: a Reverdin plasztika

A per primam nem zárható bőr defektusok fedésének egyszerű módja az autológ részvastagságú bőr átültetése. Ennek egy egyszerűen, olcsón, különleges eszközök nélkül elvégezhető módja a mára csaknem elfeledett Reverdin-féle plasztika. Az egyszerű beavatkozás révén a krónikus sebek gyógyulása jelentősen felgyorsítható, a negatív nyomású sebkezelés hatékonysága növelhető. Ennek a sebészi beavatkozásokban járatlan kollégák által is kivitelezhető, speciális tanulmányokat nem igénylő bőrsebészeti technikának a történetét, sajátosságait, elkerülendő buktatóit ismerteti az előadás néhány eset bemutatása kapcsán.

Dr. Kovács L. András arcképe Dr. Kovács L. András, Dr. Gyömörei Csaba*, Horváth Szabina, Németh Viktória, Dr. Lengyel Zsuzsanna, Prof. Dr. Gyulai Rolland** (PTE Klinikai Központ Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs, *PTE Klinikai Központ Pathológiai Intézet, Pécs, **SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged): Antifoszfolipid szindrómához társuló lábszárfekély

Az antifoszfolipid szindróma (APS) szerzett autoimmun betegség, amelyet a foszfolipid /protein kofaktorok elleni keringő autoantitestek (aPL) perzisztálóan emelkedett szintje, a hemosztázis komplex zavara, hiperkoagulabilitás, vénás, artériás és mikrovaszkuláris trombózis, továbbá vetélés kockázata jellemez. APS 50 %-ában jelentkeznek bőrtünetek, 30-41%-ban pedig bőrtünet a szindróma legelső jele. Az APS-ban szenvedő betegeknél a trombózis megelőzése az egyik legfontosabb terápiás cél. Az aPL antitestek a vesében, agyban, illetve más szervekben a vaszkuláris endotheliális sejtekhez kötődve a mammalian target of rapamycin (mTOR) jelátviteli útvonalat aktiválják. Az mTOR útvonal felelős a sejtnövekedés, proliferáció és a sejtek túlélésének szabályozásáért, aktivációja intimahiperplázia, vasculopathia kialakulását eredményezi, központi szerepet játszva az APS-hoz társuló vaszkuláris léziók kialakulásában, amely megfelelő antikoagulálás ellenére is fellép. A vasculopathia immunhisztokémiai módszerekkel kimutatható APS-hoz társuló nephropathiában, miokardiális infarctusban a koronáriaerekben, stroke esetén a nyaki és agyi erekben és katasztrófális APS-ban is. A szerzők poszttrombotikus szindróma talaján fellépő lábszárfekélyben szenvedő betegek körében felmérték az aPL antitestek, továbbá az APS előfordulási gyakoriságát. Vizsgálták továbbá az APS következtében kialakult lábszárfekélyben az mTOR útvonal aktiválódását. Az előadás során a szerzők összefoglalják az APS-ra jellemző bőrtüneteket, ismertetik a vizsgált beteganyagban az APS gyakoriságát és az mTOR útvonal aktiválódásában mutatkozó jellegzetességeket, valamint áttekintik az APS terápiás lehetőségeit.

Dr. Mecseky László arcképe Dr. Mecseky László, Szalkay-Szabó Anna (Diabétesz Láb Ambulancia, Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus, Sebészet, Végtagsebészeti Ambulancia, Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház Salgótarján, Kazincbarcikai Kórház, Dr. Kenessey Albert Kórház-RI., Balassagyarmat): A nyitott sebkezelés praktikái a diabétesz végtagmentésben

Ma is sok végtag amputációra kerül, mert a mélyszöveti szeptikus szövődmények későn kerülnek észlelésre, az azonnali tehermentesítés elmarad, a sebészi feltárások és a nyitott sebkezelés nem megfelelően történik. A szeptikus lábsebek ellátása a legjobban otthoni szakápolás keretében lenne megoldható, mert a postop iv. AB terápia befejezése után a sebkötözésre a betegnek othon korszerűbb kötszerek állnak rendelkezésére, mint a kórházakban. A gondozott betegek edukált hozzátartozói sokszor nagyobb segítség, mint a szakápolók, tisztelet a kivételnek. A betegek elmondásából horror viszonyokra derül fény.
Alapvető lépésekről kell beszélnünk, bármennyire is kínos. Az én tanítómestereim alapelve az volt, hogy a sebbe nem nyúlkálunk, ha nem elkerülhetetlen, erre vannak a steril kézi műszerek. Kérdés, hogy ez az alapvető feltétel megvalósul-e minden NEAK finanszírozott szakápolásban? Rossz gyakorlat a hurkapálcikás sebkezelés akkor, amikor kiváló fertőtlenítő spray-k állnak rendelkezésre. Rossz gyakorlat, és főleg nem jogszerű, ha az otthonápoló nővér a saját szakállára ápol és nem a kezelőorvos utasítását követi. Rossz gyakorlat a mély sebbe történő beöblítés H2O2-vel, mint ahogy az ujjal való tampon behelyezés is. Az ápolási kesztyű nem steril, arra való, hogy megvédje a használóját a fertőző ágensektől. Egy video szelfi felfedné, hogy a kesztyű „védelmében” mi-mindenhez hozzányúl a műtőhöz nem szokott sebkezelő asszisztens. Sok olyan progresszió történt a gyakorlatunkban, melyet nem tudtunk másra visszavezetni, mint a kötözés során elszenvedett felülfertőzés.
Egy nyitott seb akkor gyógyul jól, ha mélyről telődik, és nem hagyjuk idő előtt bezáródni. Erre nem draint, hanem gyakorlatunkban korábban Ligasanot, később Acticoat csíkot, ma Atrauman Ag csíkot használunk. Ezek behelyezése egy mély sebbe, sipolyba sok szakembernek fejtörést okoz. Erre nem alkalmas egy hagyományos steril csipesz, ezekhez a műveletekhez pean/érfogó szükséges. Gyakorlott otthonápoló hozzátartozók weben megrendelik az eszközt, amit otthon kifőznek, ebből probléma sohasem adódott. Sajnos a nyitottan kezelt seb idő előtti bezáródása nem jelenti a gyógyulást.

Dr. Papp Rózsa (Borsod-A-Z. Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály, Miskolc): Sebgyógyulás és rehabilitáció viszontagságai kiterjedt talpi sérülés után növekvő gyermek esetén

Fűnyíró traktor által okozott, földdel, fűvel szennyezett, kiterjedt, az előlábat, elsősorban a talpi felszínt érintő lágyrész sérülés miatt került felvételre 2020-ban a 6 éves fiú osztályunkra. Az ő esetét mutatnánk be. Kiterjedt lágyrész sérülések, nyílt törések, részleges amputatio miatt az osztályunkon eltöltött 37 nap alatt 6 műtétet végeztünk, ebből NPWT kezelés történt 18 napon át. Gyógyultan adtuk át az intézet Gyeremekrehabilitációs osztályára, ahol további 35 napig intenzív kezelés történt. Kórházi ápolását követően lakhelye miatt más intézetbe került át, a játóbeteg ellátása ott történt. A folyamatos kapcsolattartást, követést a szülők kifogástalanul biztosították. Késett 1 évet az iskolakezdéssel, de a fejlődése végig korának megfelelően zajlott. Számos orthopediai, több plasztikai sebészeti konzílium, folyamatos gyógytorna, massage kezelés, podiatriai segítség mellett a sebész az eredménnyel elégedett, a gyermek és családja kevésbé. Tanulság, hogy „kell egy csapat”, ami nem mindig könnyű és kérdés, kik legyenek a csapattagok?

Dr. Rédling Marianna, Dr. Telkes Márta (Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Bőrgyógyászat Szakrendelő és Gondozó, Budapest): Fájdalom szerepe és csökkentésének lehetőségei a krónikus sebek kezelésben

A fájdalom a krónikus sebek ellátása során számos szempontból fontos tényező. A seb vizsgálatakor a fájdalom felhívhatja a figyelmet az alapbetegségre (érszűkület, neuropátia), szövődményre (fertőzés) és befolyásolja a seb kezelését, illetve a kezelés elfogadását. A sebhez köthető fájdalom összetett jellegéből fakadóan holisztikus megközelítést igényel. A sebellátás során fontos meghatározni a fájdalom jellegét (akut, krónikus, kezeléshez köthető) és mértékét. Ehhez többféle mérési módszer válaszható. A fájdalom kontroll biztosítására a fájdalom jellegét és a beteg általános állapotát figyelembe véve egyéni kezelési tervet javasolt felállítani. Elsődleges a fájdalom hátterében álló esetleges betegségek orvoslása. A sebkezeléshez köthető fájdalom megelőzése és minimalizása érdekében alapvető a helyes sebkezelési technika alkalmazása. A fájdalomkontrollban fontos szerepet játszik a betegoktatás, ami a lehetőséget nyújt arra, hogy a beteg a fájdalom okait és csökkentésének lehetőségeit megismerje. A tájékozott beteg a helyes életvitel kialakításával (előnyös mozgásformák és pihenés helyes módja, relaxáció) nagyban hozzájárulhat a fájdalom csökkenéséhez és a seb gyógyulásához. Amennyiben mindezek nem elegendőek javasolt a gyógyszeres fájdalom csökkentő terápia fokozatos felépítése, szükség esetén fájdalom specialista bevonásával. A kezelés során a fájdalom rendszeres felmérésével, az elért eredmény értékelésével és terápia felülvizsgálatával, a krónikus sebbel élő betegek életminősége kedvezően befolyásolható.

Dr. Rozsos István arcképeDr. Rozsos István, Ph. D. (Merova zRT., Oboler Kft., Théta Pest): Diabetes-láb szövődmények – a prevenció új szintjei: pedikűr és digitális megoldások

A cukorbetegség ismert és rettegett szövődménye a neuropátiás-gyulladásos lábelváltozások, amelyek gyakran az amputációt is szükségessé teszik. A végtagmentésnek többszörös lehetőségének ellenére még napjainkban is több a nagyvégtag amputáció mint szeretnénk. (Több komponensű probléma – szakmai és financiális szempontból is kritikus.) Emiatt készítettünk egy végtagmentő telefonos applikációt ahol a betegek könnyen tájékozódhatnak az aktuális állapotukról – és az orvoskollégákat is segíti az ellátásban. Ez az applikáció az elmúlt 4 év alatt több mint 14500 betegnek adott segítséget. Ezt a platformot tovább fejlesztve készítjük a komplex organizációs rendszert - a megelőzés és a kezelések területén – a hatékonyság növelésére és a betegek terheinek csökkentésére. (A betegutak racionalizálása a folyamatok kedvezőbb eredményessége mellett gazdasági hatása is kedvező.) Ezt a rendszert már úgy alakítottuk ki, hogy a prevenció első frontvonala a pedikűrös szakemberek legyenek. Ők, akik a legkorábban találkozhatnak azokkal a banális elváltozásokkal, amelyek alapjait adják a lábsebek és a gyulladásos folyamatok kialakulásának. Az időben kiválasztott magasabb kockázatú betegeket a megfelelő pedikűrösi ellátás mellett a rendszer kivizsgálja és a szükséges kezelési lépéseket megkapja igy nem jut el az állapota a kritikus klinika szintig. (Megfelelő kontrollt biztosit a szakmai szempontok mellett például a pazarlás csökkentésével.) A megfelelő prevenció a jólszervezett – a kor megfelelő IT szintjén vezetett rendszerrel biztosítható –, amelynek a belépő szintje a pedikűrösök időbeni észlelése.

Solymosi Kinga arcképe Solymosi Kinga, BSc ápoló, Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (ÉPC-Honvédkórház, Sebkezelő mobil team, Budapest): Légylárvák – avagy miért is fontos a betegedukáció

Bevezetés: „A betegedukáció nem egyalkalmas beszélgetés, hanem folyamatos kommunikáció.” Az előadás célja megmutatni, miért is fontos a beteg és a hozzátartozó oktatása. Esetbemutatás: A 77 éves férfi beteg bal láb I-V. lábujjak gangraenája miatt előláb amputáció vált szükségessé. A műtétet követő nyolcadik napon utasításokkal, intelligens kötszerrel, és tápszerrel ellátva otthonába bocsájtottuk. Érsebészeti szakambulanciánkon kontrollra heti rendszerességgel fogadtuk hozzátartozója kíséretében. Az első kontroll alkalmával a bal előláb amputációs sebe már a szennyezett kötés levétele előtt érezhetően bűzös volt, majd eltávolítását követően zöldes-szürke vaskos tapadós lepedék, lárvák sokasága volt látható a seb szélén. Mint kiderült, a beteg számára nem volt egyértelmű, hogy a friss sebét tiszta közegben tartsa. Sebváladék mintájából több kórokozó kitenyészett, de a betegnél antibiotikum kezelést nem kellett indítani, mert a szakszemélyzet által kontrollált kötéscserék alkalmával a seb gyógyuló képet mutatott. Összefoglalásként elmondható, inkább minden, akár még egyértelműnek is tűnő részletességgel kell a beteget és a hozzátartozót felvilágosítani. Amennyiben a hozzátartozót a rendszeres kontroll biztosítása mellett megtanítjuk az otthoni sebkezelés helyes kivitelezésére, a beteg kórházi tartózkodását lerövidíthetjük.

Solymosi Kinga, BSc ápoló, Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (ÉPC-Honvédkórház, Sebkezelő mobil team, Budapest): Gondolj a daganatra, ha a seb megváltozik!

Bevezetés: A Marjolin-féle fekély egy ritka, agresszív elváltozás, amely krónikus sebek talaján is kialakulhat. Az előadás célja, egy esetbemutatáson keresztül felhívni a figyelmet a nehezen gyógyuló, krónikus sebek talaján esetlegesen kialakuló daganatos elváltozásokra. Esetismertetés: 79 éves férfi beteg kardiológia ambulancián jelentkezett. Szignifikáns aorta-billentyű szűkülete és jobb lábszár kiterjedt krónikus fekélye talaján kialakult gyulladásos folyamat triggerelte cardialis decompensatio miatt osztályos felvételre került sor további kardiológiai kezelés, gyógyszeres terápia optimalizáció céljából. Az interdiszciplináris konzílium javaslata a továbbiakban TAVI műtét volt, melynek feltétele a góctalanítás, tehát gyógyult fekély. A jobb alsó végtag évtizedek óta recidiváló sebének szakszerű vizsgálatát követően a fekélyek rendszeres kötözése megkezdődött. Tíz nap elteltével a beteg otthonába bocsájthatóvá vált, a kötözéshez szükséges eszközökkel, tápszerekkel ellátva. Rendszeres kontroll mellett a fekélyek megfelelő gyógyhajlamot mutattak, majd a sebgyógyulás kritikus fázisához, a hámosodáshoz érve, a jobb belső lábszáron növekedni kezdett a seb területe, újabb tünetek jelentkeztek. A szövettani mintavételt követően jól differenciált invazív laphám carcinoma került azonosításra. Következtetés: Amennyiben a lábszárfekély a szakszerű kezelés ellenére progrediál, megváltozik a szaga, vérzékennyé válik, a beteg a korábbiaktól eltérő fájdalomérzetre panaszkodik, daganatos elváltozás gyanúja felmerül.

Dr. Szabó Éva, Ph. D., med. habil. (Debreceni Egyetem, ÁOK, Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen): Oxidatív stressz a sebgyógyulásban különös tekintettel a diabéteszre

A sebgyógyulás komplex folyamatában számos biokémiai mechanizmus összehangolt működése zajlik, amelyben az oxidatív stressznek is szerepe van. Oxidatív stresszben a szervezetben végbemenő oxidációs folyamatok és azok ellensúlyozását végző antioxidáns rendszerek közötti egyensúly felborul, fokozódik a szabadgyök termelés, csökken a lebontásuk. A folyamat során a nitrogén monoxidból és szuperoxidból keletkező peroxinitrit is jelen van. A peroxinitrit-DNS károsodás- poli(ADP-ribóz) polimeráz (PARP) aktivációs útvonal kóroki szerepe számos betegségben kimutatott. Kutatócsoportunk korábbi vizsgálatai során kimutatta az oxidatív stressz által indukált PARP aktiváció szerepét haemorrhagiás shockban, diabéteszes ér endothel károsodásban.
Jelen kutatásunk során a sebgyógyulásban vizsgáltuk az oxidatív stressz, PARP aktiváció szerepét. Vizsgálatainkat akut sebekben és vénás eredetű valamint diabéteszes krónikus sebben szenvedő betegek mintáiból végeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy a redox környezet a krónikus sebekben különbözik az akut sebektől, erre utal a kifejezett gyulladás és a magasabb antioxidáns szintek. A nehezen gyógyuló sebekben fokozott PARP aktivációt tudtunk kimutatni, amit az oxidatív DNS-károsodás válthat ki, de fokozott oxidatív stresszben hozzájárulhat a sejtkárosodáshoz is a krónikus sebekben.
Az egyes reaktív intermedierek szerepének továbbá a redox folyamatoknak jobb megértése hozzájárulhat új terápiás lehetőségekhez is a jövőben a különböző eredetű krónikus sebek, így az általunk vizsgált vénás és diabéteszes sebek kezelésében.

Dr. Szabó Imre arcképe Dr. Szabó Imre, Ph. D., Fekete Gábor, Dr. Furka Andrea* (Borsod-A.-Z. Vármegyei Központi Kórház, Onkológiai Centrum, Sugárterápia, Miskolc, *Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Onkológiai Klinika; Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar, Gyakorlati Módszertani és Diagnosztikai Intézet): A tumoros sebek irradiációs kezelése

A sebkezelés napjaink egyik legösszetettebb kihívását jelenti a metastaticus és primer bőrtumorok ellátása. A konvencionális sebkezelés ilyen esetekben nem elegendő, a helyi kezelést tumoricid-, vagy tumor statikus terápiával is ki kell egészíteni. Erre nyújt lehetőséget az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődő sugárterápia bevezetése a bőrtumorok ellátásába. A célunk lehet curativ kezelés, de az elhanyagolt esetekben csupán palliatív ellátásra van lehetőség. Számos klinikai kép bemutatásával demonstráljuk a Centrumunkban megjelenő betegek seb-statuszát. A felszínes tumorok ellátásában a modern lineáris gyorsítók által generált nagy energiájú elektron terápiás bevezetése eredményezett jelentős fejlődést. Az előadásban ennek rövid fizikai áttekintését ismertetjük olyan intencióval, amely rámutat a kezelést negatívan befolyásoló, de az általános sebellátásban alkalmazott helyi kenőcsök, krémek hatásával. A képanyag bőséges, és tartalmaz sikeres, és sikertelen kezelési kimeneteleket is. Az előadásban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a tumoros bőrsebek ellátása során mérlegelni kell a sugárterápia adta lehetőségeket is.

Szabóné Dr. Révész Erzsébet, Ph. D. hallgató (Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár): Fertőzött sebek tenyésztésének vizsgálat NPWT kezelés közben

A sebfertőzés kialakulásában külső és belső tényezők játszanak szerepet. A fertőzés súlyosságát meghatározza a baktérium toxinja, a baktériuminvázió mértéke, a baktériumok kolonizációja, a biofilm produkció, a gazdaszervezet immunválasza, a társbetegségek jelenléte és súlyossága és az alkoholizmus. Az akutan fertőzött sebek esetében a leggyakrabban előforduló kórokozó a bőrflórából származik, mint a Staphylococcus aureus, Streptococcus pyogenes, stb. Az elhúzódó sebfertőzés esetén már polimikróbás fertőzés figyelhető meg. Megjelenik az enterococcus, fakultatív aerob fajok, valamint mély sebekben Gramm-negatív baktériumok és anaerob fajok is találhatók. Egyre növekszik a multirezisztens kórokozók száma is. Nemcsak a sebfertőzés időbeni elhúzódása, de mélységi terjedése során is változik a sebváladék bakteriális összetétele. Az NPWT kezelés fizikai és biológiai hatást is kifejt a sebüregben a seb keletkezésétől függetlenül. Célunk volt megvizsgálni fertőzött sebek esetében, hogy az NPWT kezelés alatt vett pálcás és szivacsmintás tenyésztések mennyiben térnek el egymástól. A kétféle tenyésztési minta különbsége esetén a szivacsmintás tenyésztések során kimutatott többlet kórokozókat figyelembevétele mennyiben befolyásolhatja a sebgyógyulás kimenetelét és az antibiotikum választást. Elsődleges célunk a bakteriális terheltség pontosabb kimutatása volt a pálcás tenyésztéshez hasonlóan egyszerű eljárás végzésével a klinikai gyakorlatban. Másodlagos célunk, hogy a pálcás, szivacsmintás és szöveti minták összehasonlítása, kiválthatja-e a szivacsminta a szöveti mintavételt.

Szalkay-Szabó Anna arcképe Szalkay-Szabó Anna, Dr. Mecseky László (Diabétesz Láb Ambulancia, Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus, Sebészet, Végtagsebészeti Ambulancia, Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház Salgótarján, Kazincbarcikai Kórház, Dr. Kenessey Albert Kórház-RI., Balassagyarmat): Cukorbeteg végtagokat veszélyeztető gócok keresése/felfedezése és podiátriai/sebészi megoldása

Szerencsés, ha egy podiáter a sebésszel közösen dolgozik egy komplex kezelést nyújtó team tagjaként, időben és térben egybeesően. Nemcsak a prevenciót szolgáló edukáció terén és a tehermentesítésben tud jelentős terheket átvállalni, de a végtagokat veszélyeztető gennyes folyamatok felismerése is végtagmentő jelentőségű. Számos esetben előfordul, hogy csak rutin podiátriai lábápolásra érkezik a gondozott beteg, de egy tüneteket még nem okozó elváltozás a gépi keratotomia során válik gyanússá. Ilyenkor nagy előny, ha azonnal megtörténhet a feltárás, ha kell a mélyebb szövetek, csontos struktúrák vizsgálatával, a gócok gyökeres eltávolításával. Minden végtagvesztés ugyanis egy apró elváltozással kezdődik, melyek a legritkább esetben kerülnek bele a kórtörténetbe. Közös munkával elérhető, hogy nemcsak a végtag, de a lábujj amputációk 90%-a is elkerülhető. A podiátria elismertsége régóta várat magára, így az állami egészségügynek ma még nem része.

Dr. Szokodi Szilárd Csaba (Eszter Sebcentrum, Glász-Med Kft., Környe): Alsó végtagi krónikus sebek ambulanter kezelése CNP/EasyDress alkalmazásával

Sebcentrumunkban nagy számmal látunk el olyan betegeket akiknél a NPWT alkalmazásával jelentős előrelépést lehet elérni krónikus sebeik gyógyításának területén. A technológia ambulanter alkalmazásának kihívását az jelenti, hogy a jelentős exudámumot produkáló nagyobb méretű sebeket közvetlen napi kontroll nélkül kézben tudjuk-e tartani? Mindezek alapfeltétele a megbízható stabil vákumot biztosító kötés felhelyezése, az esetlegesen jelentkező jelentős exudátum elvezetése és gyűjtése ill. a vákuumot biztosító pumpa stabil megbízható működése. Előadásunkban bemutatjuk, hogy a CNP/EasyDress alkalmazásával egyszerűen és gyorsan stabil vákuumot biztosító kötés helyezhető fel főként a lábfejet is érintő alsó végtagi sebekre. A CNP pumpa max. 1000ml-es kapacitása biztosítja a nagyobb mennyiségű exudátummal járó sebek megbízható akár egy hetes otthoni kezelését, ill. a készülék érintőképernyős egyszerű kezelőfelülete megkönnyíti a beteg ill. hozzátartozója számára annak otthoni üzemeltetését. Tapasztalataink szerint tehát megfelelő technológia és beteg (hozzátartozó) edukáció alkalmazásával nagyobb kiterjedésű, jelentősebb exudátumot produkáló krónikus sebek is hatékonyan kezelhetők kórházon kívül, ambulanter körülmények között is. Ezen költséghatékony kezelés szélesebb körű kiterjesztéséhez természetesen elengedhetetlen a NPWT finanszírozásának megfelelő átalakítása.

Terjék Dóra arcképe Terjék Dóra (Országos Mozgásszervi Intézet, OORI, Élelmezési és dietetikai csoport, Budapest): Hogyan segíthet a dietoterápia a krónikus sebek kezelése során?

Bevezetés: A szervezet ideális működéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítsuk számára a szükséges energiát és tápanyagokat. Krónikus sebek jelenlétében ezek az igények megváltoznak: nő a fehérje-, folyadék-, vitamin- és ásványianyag szükséglet. Az adekvát táplálásterápia célja a megfelelő tápláltsági állapot elérése, az esetleges hiányállapotok és szövődményeik elkerülése, a gyulladásos folyamatok mérséklése, ezáltal a sebgyógyulás támogatása. Módszer: A dietetikai tevékenység elemei: tápláltsági állapot felmérése, kóros tápláltsági állapot szűrése és diagnosztizálása (malnutríció, szarkopénia, obezitás), egyéb táplálkozással összefüggő vizsgálatok eredményeinek kiértékelése (diszfágia, laborkontroll), célok meghatározása, táplálási terv felállítása, étrendi tanácsadás, tájékoztatóanyagok készítése, egyéni étrend tervezése, utánkövetés. Megbeszélés: Tapasztalataink szerint a legkisebb étrendi változtatások is - mint a konzisztencia módosítása, egy extra étkezés bevezetése, vagy magas fehérje tartalmú alapanyagokkal történő dúsítás - is jótékony hatással vannak a betegek általános jóllétére. Az egyéni, személyre szabott étrend mellett nő a beteg compliance, többet fogyasztanak az általunk biztosított ételekből, hozzávetőlegesen több energiát és tápanyagot juttatva a szervezetükbe. Szükség esetén speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer (tápszer) kiegészítés is javasolható, mely komplexen és koncentráltan tartalmazza a sebgyógyuláshoz szükséges tápanyagokat. Összességében a megfelelően összeállított táplálásterápia hozzájárulhat a sebgyógyulás egyes szakaszainak rövidüléséhez, csökkentheti a hospitalizációs időt, így a kezeléssel járó költségeket is.



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!