Pareto-tól a sebkezelésig

Nyitóoldal > Blog > 2020

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Bizonyára Ön is hallott már a 80/20-as szabályról, amely szerint a lehetséges okok kisebbsége felelős az okozatok többségéért. Sokan Pareto-elvként is ismerik, nem is véletlenül.

Vilfredo Pareto A július 15-én született Vilfredo Pareto (1848-1923) egy olasz közgazdász volt. Főúri neveltetése ellenére nem sokat adott a külső megjelenésre, állítólag a Trattato di Sociologia Generale című háromkötetes monumentális munkájának megírásakor mindösszesen egy pár cipője és egy öltönye volt. Két évtizeden át vasúti mérnökként dolgozott. Lelkes kertészként észrevette, hogy a borsó betakarításakor a szemek 80 százalékát a borsóhüvelyek 20 százalékában találta. Munkája során azután a következő észrevételeket tette:
- a népesség kisebb hányada termeli az értékek javát,
- a kisebbség viseli a közterhek nagyobb hányadát,
- a kisebbség sajátítja ki a jövedelmek többségét.

Azt állította, hogy a társadalomra jellemző vagyonelosztás során a megtermelt javak 80%-a a társadalom 20%-ához kerül. Ezen megállapításoknak a minőségügy területére való átültetése során a romániai születésű Joseph Moses Juran felismerte, hogy mindez az üzleti élet minden területére vonatkoztatható, s megállapította, hogy a lehetséges okok kisebbsége felelős az okozatok többségéért. Ő javasolta, hogy Pareto-ról nevezzék el ezt az elvet.

A Pareto-elv érvényessége napjaink világgazdaságában is kimutatható: a globális vagyon közel 57%-át a népesség 20%-a birtokolja; a világ 2011-es bruttó hazai termékének mintegy 92%-át az országok leggazdagabb 20%-a állítja elő (Rhys Dunford és mukatársai, The Pareto Principle).

Ez az összefüggés felfedezhető a munka és gazdaság világán kívül is. Barabási Albert László: Behálózva című könyvében (2003) igazolja (például), hogy a világhálón a linkek 80%-a a weblapoknak csupán a 15%-ára mutat, a tudományos közleményekben megjelenő hivatkozások 80%-a pedig a kutatóknak csak a 38%-ára vonatkozik. Ezek a számok egyben azt is jelzik, hogy nem egy „törvényről”, hanem egy „elvről” van szó, az arány nem mindig 80/20.

Az egészségügyben is találhatók a Pareto-elvhez igazodó jelenségek. A költségek 80%-át a lakosság 20%-ának gyógyítására fordítják. Ők a krónikus betegek. Ez az arány a Deloitte vizsgálatai szerint évről-évre változatlan, jóllehet a 20%-ban az egyének évről-évre változnak. Megfordítva, a pénz 20%-át a populáció 80%-ára fordítjuk. Megjegyzendő, hogy David P. Lind 2017-es cikkében úgy vélte, hogy az USA-ra vonatkoztatva helyesebb volna a 90/10-es arányról beszélni. Mélyebbre ásva: a költekezők top 5%-a az összes kiadás felét tette ki, míg a kiadók csupán egy százaléka az összes kiadás több mint egyötödét tette ki.

Vicky Naoum és munkatársai ( Value in Health folyóirat, 2016) kimutatták, hogy csak kis számú beteg felelős az alapellátás egészségügyi konzultációnak és a kórházi felvételeknek a többségéért. (A konzultációk 80%-át a preventív vizsgálatoknál a betegek 45, a krónikus betegségeknél a 26,6, a vényfelírásoknál a 37,3 és a laboratóriumi teszteknél a 41,3%-a tette ki.)

A foglalkozásegészségügyi és munkabiztonsági szakemberek a Pareto-elvet használják a veszélyek fontosságának hangsúlyozására. Feltételezve, hogy a veszélyek 20%-a okozza a sérülések 80%-át, és a veszélyek kategorizálása révén a szakemberek megcélozhatják a veszélyek 20%-át, amelyek a sérülések vagy balesetek 80% -át okozzák. És a sort lehetne folytatni tovább.

A kérdéssel foglalkozó hazai irodalom viszonylag csekély. Találhatunk utalást arra, hogy az egészségügyi magánszektorban fordított Pareto-elv mentén a 300 milliárd forintos piac 10-15 százalékát a 10-15 legnagyobb szereplő adja, a fennmaradó mintegy 275 milliárd forint több ezer praxisközösség, mikroszolgáltató és lakásrendelő között oszlik meg.

Olvashatunk arról is, hogy a hálapénz 80%-át az orvosok 20%-a kapja, azaz jóllehet a magyar egészségügyi bérekbe még mindig belekalkulálják a már egyre kevesebb összegű paraszolvenciát, amit már nagyon sok helyen el sem fogadnak, a hálapénz az egészségügyi dolgozók nagy részének a bérét nem befolyásolja jelentősen.

Természetesen megpróbálhatunk mi magunk is létrehozni ilyen megállapításokat:
- munkaidőnk sebkezeléssel eltöltött idejének 80%-át a páciensek 20%-ára fordítjuk
- a kollégák 20%-a látja el a betegek 80%-át
- a decubitus-részleg kiadásainak 20%-át a betegek 80%-ának ellátására fordítják stb.
Ezek a tételek még – tudományos – bizonyításra szorulnak.

Kevésbé ismert fogalom a Pareto-elv kiterjesztése, amely szerint a társadalmi, vevői racionalitáson alapuló döntéshozatal egy adott termék vagy szolgáltatás kapcsán több paramétert értékel. Két – minden paraméterében azonos – termék vagy szolgáltatás közül a vevő azt választja, amely legalább egy paraméterében jobb a másiknál és egy paraméterében sem rosszabb annál. Hogy mi ez, annak felismerése nem mindig könnyű, ezeket a paramétereket a vevő a termékhez kapcsolódó marketingkommunikáció üzenetei alapján értékeli és hasonlítja össze. Végül ezek alapján hoz döntést.

A marketingkommunikáció eszközei:
1. ATL (above the line) eszközök: nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, rádió, televízió, mozi, Internet
2. BTL (below the line) eszközök: direkt marketing, vásárlásösztönzés, vásárláshelyi reklám, eseménymarketing, rendezvények, vásárok, kiállítások, szponzorálás, személyes eladás, public relations, nyomtatványok

Az állami megszorítások ellenére a sebkezelés területén működő gyártó és forgalmazó cégek ezeket az eszközöket használják arra, hogy meggyőzzenek bennünket arról, hogy az ő termékeiket és szolgáltatásaikat vegyük igénybe.

Egy kutatás szerint manapság a marketingesek negyede az adatelemzésben való jártasságot tekinti a legfontosabb marketinges készségnek, míg a tradicionálisan legfőbb értéknek tartott kreativitást egy kilences készség listán az utolsó helyre sorolták. Jómagam azt gondolom, hogy a marketing alapvetően egy kreatív szakma/tevékenység, de ugyanennyire szükség van az „aprómunkára” is, nem elég kitalálni a nagy ötleteket, a gyakorlatba való átültetés, figyelemfelkeltés nélkül semmit sem érnek. A marketing feladata, hogy figyelmet generáljon, tájékoztasson, és cselekvésre ösztönözzön.

A figyelemszerzés 3 lélektani módja:
- Az impulzustömeg növelése (minél több médiafelület vagy pozíció)
- Nagy felhívó jellegű elemek (pl. erotika, gyerekek, kiskutya)
- Szokatlan jelenségek (ami eltér a szokásostól, meglep)

Az első ponttól most tekintsünk el, s figyeljük meg, hogy az alábbi 2 reklám megfelel-e ennek:

1. Playstation-reklám (TWBA Spain, 2011)

Playstation - TWBA


2. Impact-reklám (McCann Healthcare Singapore, 2013)

Impact - McCann


A döntést Önre bízom, s várom szíves visszajelzését!

Pareto munkásságának vannak további vonatkozásai is a medicina területén. A Pareto-hatékonyság: egy elosztás akkor hatékony, ha egyik szereplő sem tudna számára kedvezőbb helyzetbe kerülni úgy, hogy a másik helyzete ne romoljon. Például: „A Pareto-hatékonyság akkor javul az egészségügyben, ha megvalósulhat a rendelkezésére álló közpénzek olyan új elosztási rendszere, amelyben senki nem jár rosszabbul, ellenben legalább egy ember jobban jár.” (Bodrogi József, Nagyjánosi László, Kaló Zoltán). Erről azonban majd talán egy másik alkalommal ejtek szót.

Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!